Civilizációs látogatás
Személyes, lelki, ha úgy tetszik, civilizációs látogatás ez – mondta Orbán.
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Személyes, lelki, ha úgy tetszik, civilizációs látogatás ez – mondta Orbán.
Orbán beszélt a Nemzetközi Büntetőbíróságról is: felidézte, hogy még 2000-ben ő írta alá, hogy belépünk, most pedig ő írta alá, hogy Magyarország kilép belőle. (Itt szórványos tapsot kapott a teremben.) Orbán szerint politikailag motivált az ICC, és ezt a leglátványosabban az Izraellel szembeni döntések mutatták meg. Ilyesmiben magára valamit adó ország nem vehet részt. Ezzel a fórummal nem tudunk és nem is akarunk közösséget vállalni – mondta.
Orbán felidézte, hogy 150 izraeli cég több ezer embernek ad munkahelyet Magyarországon, ezek főleg a gyógyszeriparban és a high-tech szektorban jöttek létre. Orbán bízik abban, hogy a jó együttműködés folytatódik. Izraeltől számos eszközöket vettünk és építettünk be a magyar hadseregbe – mondta Orbán, aki annak is örül, hogy Izrael nem gördített akadályt az izraeli export elé.
Orbán azt mondta, az antiszemitizmust Nyugat-Európába importálják, az illegális migráció szükségszerűen hozza azt magával, a brüsszeli elit nem tudja/akarja ezt megállítani, de Magyarország ebben nem enged, a migráció „szuverenitási kérdés a mi számunkra”. Nemzeti érdekünk, hogy Izrael biztonságos és stabil ország legyen – mondta Orbán.
Orbán felidézte, hogy Netanjahu utoljára 8 éve járt Budapesten, Orbán pedig 2021-ben volt utoljára Izraelben. Azóta a világ nagyot változott, súlyos globális események történtek. Beszélt az október 7-i súlyos terrortámadásról, ami nagy hatással volt a világra és Magyarországra is. A kormány azóta is Izrael önvédelemhez való jogának érvényesítése mellett áll, ebben sok sikert kívánt továbbra is.
Magyarország a szabadság szigete Európában. A magyar zsidó közösség lélekszámát tekintve Európa harmadik legnagyobb zsidó közössége, és Orbán szerint biztosan ők vannak ma Európában a legnagyobb biztonságban. Orbán azt mondta, itt nem lengetnek Hamász-zászlókat, mert Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmus ellen.
Az izraeli miniszterelnököt háborús bűnökkel gyanúsítják, érvényes nemzetközi elfogatóparancs van ellene, Budapesten mégis díszsorfallal fogadták. A magyar kormány Benjamin Netanjahu tiszteletére bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, aminek alapítója volt. Ezzel Burundit és a Fülöp-szigeteket követjük, akik a véreskezű vezetőiket védték. A magyar lépés az amerikai-izraeli kampányt követi, ők már Putyinhoz hasonlóan kriminalizálnák is a nemzetközi igazságszolgáltatás intézményét. Ilyen a szelektív szuverenitásvédelem: a magyar kormány most is akkor beszél politikai beavatkozásról, ha a barátait vonnák felelősségre, fordított esetben hallgatnak, ezzel az emberi jogok védelmét, a nemzetközi bűncselekményekkel szembeni fellépést és az európai soft powert is kritikus pillanatban próbálják gyengíteni.
Orbán Viktor mellett ott volt az Oroszlános udvarban a kormányfő felesége, Lévai Anikó is, illetve Szijjártó Péter külügyminiszter és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is.
Nemrég ezt jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely.
Az ICC az izraeli kormányfőt és novemberben kirúgott védelmi miniszterét civilek megtámadása, éheztetése és megölése miatt vonná felelősségre, ők a főügyész kérvénye alapján az alábbiakkal lennének gyanúsíthatók: a civil lakosság éheztetése mint hadviselési módszer; szenvedés vagy súlyos testi vagy egészségi sérülés szándékos okozása; kegyetlen bánásmód; szándékos gyilkosság mint háborús bűncselekmény; a civil lakosság elleni támadások szándékos irányítása; üldöztetés és egyéb embertelen cselekmények.
Orbán novemberben határozottan elutasította az ICC döntését, majd még aznap hivatalos látogatásra hívta meg az izraeli kormányfőt. Orbán emellett „felháborítóan pimasz”, és „cinikus döntésnek” minősítette a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, „amiért egy folyó konfliktusba beleavatkozott politikai célból”.
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac bejelentette, hogy a hadsereg kiterjeszti műveleteit a Gázai övezetben, és „nagy területeket” foglal el, amiket úgynevezett „biztonsági zónákká” alakít át. Kac szerdai közleményében azt írta, a kibővített hadművelet célja, hogy „megsemmisítse a terroristákat és felszámolja az infrastruktúrát”, amihez a palesztin lakosság tömeges kitelepítésére lesz szükség.
A héten az izraeli hadsereg kb. 140 ezer rafahi lakos kitelepítésére adott utasítást, és újabb evakuálási parancsokat rendelt el Gáza északi részein. Kac közleményében a gázaiakat is arra szólította fel, hogy lépjenek fel a Hamásszal szemben, és segítsenek kiszabadítani a még fogságban lévő túszokat. Szerda reggel kiterjedt izraeli légicsapásokról és támadásokról érkeztek jelentések az egyiptomi határ mentén, ami erősíti a gyanút, hogy Izrael újabb nagyszabású szárazföldi offenzívára készül Gázában.
Március végén több száz tüntető követelte Gázában, hogy a Hamász mondjon le a hatalomról. Ez volt a legnagyobb Hamász-ellenes megmozdulás a területen a háború kitörése óta.
Az elmúlt két évtizedben a kormányoldal megannyi módon találta módját annak, hogy ápolja a kétoldalú kapcsolatokat, így bőven találhat magának programot Izrael miniszterelnöke:
Szegény Csurka István – akinek „mindig mindenben igaza volt” – ha ezt látná:
Itt lehet megnézni, mikor mit zárnak le.
Netanjahu szokatlanul hosszan, vasárnapig marad Budapesten. Izraeli sajtóértesülések szerint több fontos nemzetközi tárgyalása lesz, elsősorban a palesztinok Gázai övezetből való kitelepítéséhez, a Trump által támogatott etnikai tisztogatás jóváhagyásához keres valószínűleg támogatást.