Németországban az elmúlt évben több halálos terrortámadás is történt. A támadásokban közös volt, hogy mindig egy fontos választás előtti kampányra időzítették őket. A 2024-es EP-választás előtt a mannheimi késelés, a 2025-ös szövetségi parlamenti választás előtt pedig az aschaffenburgi késelés és a müncheni gázolásos merénylet rázta meg az országot.

Bár korábban is többen beszéltek róla, hogy egyes támadások mögött Oroszország állhat, a második számú német közszolgálati tévécsatorna (ZDF) friss nyomozása alapján erősebbé vált az ezzel kapcsolatos gyanú, mint eddig bármikor.

Szokatlan és gyanús

A csatorna „Terra X History” című műsora a mannheimi késeléssel kapcsolatban talált érdekes adatokat. A baden-württembergi város piacterén tavaly májusban késelt egy 25 éves afgán férfi. A támadásban egy rendőr meghalt, többen pedig megsérültek. Utóbbiak között volt Michael Stürzenberger szélsőjobboldali, iszlámellenes politikus is.

A ZDF Steven Broscharttal, a német hatóságoknak dolgozó internetes profilozóval együtt több, gyanús oroszországi internetes keresést is talált a támadással kapcsolatban. Már napokkal a merénylet előtt olyan címszavakra kerestek rá, mint:

• mannheimi terrortámadás,
• németországi támadás,
• Michael Stürzenberger elleni támadás,
• Michael Stürzenberger leszúrása.

Emellett a mannheimi piactéren lévő, élőképes webkamerákra és a későbbi elkövető nevére is rákerestek Oroszországból a támadást megelőzően.

Broschart azt mondta, hogy az ennyire pontos előzetes keresések nagyon szokatlanok és gyanúsak. A keresésekben ugyanis nagyon sok a személyes információ, az elkövetőre és Stürzenbergerre is rákerestek. Ráadásul Stürzenbergerrel kapcsolatban még arról is szó volt, „hogyan kell meghalnia”. Broschart szerint „nem valószínű, hogy véletlenről beszélnénk”.

A németek nyomoznak

Bár a keresési találatok nem bizonyítják, hogy Oroszországnak köze lett volna a merénylethez, mindenképpen új lendületet adhatnak a nyomozásnak. A titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság zöldpárti elnöke, Konstantin von Notz azt nyilatkozta, teljesen nyilvánvaló, hogy ezeket a digitális nyomokat figyelembe kell venni a nyomozás során.

A ZDF információira már a német hatóságok is reagáltak. A szövetségi belügyminisztérium egyik szóvivője hétfőn megerősítette, hogy nyomoznak az ügyben, az információkat pedig nagyon komolyan veszik. Egyelőre azonban nincsen rá egyértelmű jel, hogy Oroszországnak köze lett volna a támadáshoz.

Az ügyben a német titkosszolgálat egyik volt alkalmazottja is megszólalt. Gerhard Conrad a ZDF-nek arról beszélt, hogy olyan gyanút lát, amit titkosszolgálati módszerekkel kell vizsgálni. Ez azonban nehéz feladat lesz, mert a támadás gyanúsítottjainak teljes előéletét meg kell ismerni. Conrad szerint a késeléshez hasonló erőszakos provokációk illeszkednek Oroszország hibrid hadviselésébe, amit a nyugati demokráciák ellen folytat.

A Google Trends kevés

Bár a keresési találatok miatt erős a gyanú, hogy Oroszország érintett lehet az ügyben, szinte kizárt, hogy a német hatóságok ezen adatok alapján rá tudják bizonyítani Vlagyimir Putyinékra a bűnrészességet. Elsősorban azért, mert a keresési találatokat a Google Trends segítségével gyűjtötték ki. A szolgáltatással kapcsolatban pedig több probléma is felmerül.

A német hírszerzés szóvivője azt mondta, hogy a Google Trends keresési eredményei nem alkalmasak a titkosszolgálati értékelésre. A felhasználó tényleges tartózkodási helyére például csak korlátozottan lehet belőlük következtetni. Tehát nem lehet száz százalékosan bizonyítani, hogy a keresések tényleg Oroszországból érkeztek.

A ZDF nyomozása ugyanakkor mindenképpen felveti a gyanút, hogy a mannheimi támadás mögött további emberek állhattak. Az elkövetőt pedig felbujthatták a késelésre.

A szovjet-orosz titkosszolgálat az 1950-es évek végétől hajt végre hamis zászlós műveleteket nyugat-európai országokban, hogy destabilizálja a nyugati politikai rendszert. A műveletekről Buda Péter, volt nemzetbiztonsági főtiszt írt hosszabban a 444-en. (via Frankfurter Rundschau, Berliner Morgenpost)

Címlapkép: JENS KALAENE/dpa Picture-Alliance via AFP