A két évvel ezelőtti, Orbán Viktor kávézásáról elhíresült EU-csúcs óta nem volt akkora tétje az uniós állam- és kormányfők találkozójának, mint most. Ahogy 2023 decemberében, ezúttal is Ukrajna lesz a központi téma. A politikusok arról tárgyalnak majd, hogy felhasználják-e az Európai Unió területén befagyasztott 210 milliárd eurónyi orosz vagyont Ukrajna finanszírozására. Bár Orbán Viktor szerda délután Ursula von der Leyenre hivatkozva azt mondta, hogy a téma lekerült a napirendről, ennek egyelőre nincs nyoma.

Hónapok óta kerülgetik a pénzt

A befagyasztott orosz vagyon sorsa már régóta téma az Európai Unióban. A közösség eddig csak a vagyon hozamaihoz mert hozzányúlni, összesen 45 milliárd eurót tervez belőlük Ukrajnának juttatni. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azonban szeptemberi évértékelőjén bejelentette, hogy dolgoznak egy új megoldáson, ami a befagyasztott orosz vagyon segítségével (de nem felhasználásával) támogatná Ukrajnát. A Bizottság azóta be is mutatta az elképzelését.

A terv lényege, hogy az orosz vagyont kezelő európai pénzügyi intézmények a Bizottságnál vásárolnának a vagyonból kamatmentes kötvényeket. A Bizottság a pénzből reparációs kölcsönt nyújtana Ukrajnának, amelynek csak akkor kellene visszafizetnie a pénzt, ha a háborús agresszor Oroszország jóvátételt fizet neki.

Bár a terv kezdetben nem győzte meg az uniós tagállamok többségét, szeptember végén megváltozott a hangulat. A fordulópontot Friedrich Merz Financial Timesban megjelent véleménycikke jelentette. Miután a tervet korábban ellenző német kancellár is beállt a kölcsön mögé, az addig vonakodó tagállamok többsége is csatlakozott hozzá. Belgium viszont a bizonytalanok táborában maradt. A belga kormány azért óvatos a kérdésben, mert az orosz vagyon legnagyobb részét (185 milliárd euró) kezelő pénzügyi intézmény, az Euroclear Belgiumban van, így ha hiba csúszik a tervbe, Oroszország Belgiumtól követelheti a pénzét.

Az október 23-ai EU-csúcson hosszasan tárgyalták a kérdést a politikusok, de Bart de Wever belga miniszterelnök nem találta megfelelőnek a Bizottság által kínált garanciákat, így a csúcstalálkozó után újrakezdődött az alkudozás. Ahogy közeledett a december, a terv támogatói egyre nagyobb nyomást helyeztek a belgákra. A folyamatot az is felgyorsította, hogy az amerikai kormány előállt egy új béketervvel, amiben a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna támogatása helyett a saját gazdasági céljaira használná fel.

Az amerikai tervek hallatára vészriadót fújtak az európai vezetők, és utolsó ütőkártyájuk védelme érdekében villámgyorsan elfogadták az orosz vagyon 3 évre szóló befagyasztását. Ez a lépés azért volt fontos, mert az orosz vagyon befagyasztását biztosító szankciók meghosszabbításáról korábban félévente újra és újra szavazni kellett. Ha valaki – például a Brüsszelben sokak által Vlagyimir Putyin ügynökének tartott Orbán – vétózott volna, az orosz vagyon felszabadul.

A döntést egy vitatott jogi megoldás segítségével, egyhangúság helyett minősített többséggel hozták meg a tagállamok. A magyar és belga kormány által is kifogásolt eljárásnak köszönhetően az első akadály december 11-én elhárult a befagyasztott orosz vagyon felhasználása elől.

Az egyik utolsó lehetőség

A reparációs kölcsönről azonban még dönteni kell, a helyzet pedig komplikált. Az EU-csúcs előtti napokban Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Málta, Olaszország és Szlovákia is bejelentette, hogy ellenzi a tervet. Mivel a döntéshez elég a minősített többség is, a tiltakozó tagállamoknak pedig nincs elegendő szavazatuk a blokkoláshoz, a megegyezés nem lehetetlen.

Az igazi problémát Belgium jelenti. A belga ellenzéki pártok és a belgák 63 százalékának támogatását is maga mögött tudó belga miniszterelnök ugyanis továbbra is ellenzi a tervet. Ha őt nem tudják meggyőzni, nem lesz megállapodás. Még annak ellenére sem, hogy matematikailag Belgium szavazata nélkül is érvényes lenne a döntés. Az európai vezetők ugyanakkor valószínűleg nem mernek a vagyon legnagyobb részét kezelő Belgium feje felett dönteni. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn azt mondta, nehéz lenne Belgium nélkül meghozni a döntést.

Az EU-csúcs előtt a terv támogatói és ellenzői is megszólaltak. A legnépesebb és gazdaságilag is legerősebb tagállam vezetője, Friedrich Merz német kancellár azt mondta, ha nem tudnak megállapodni a reparációs kölcsönről, akkor az EU cselekvőképessége hosszú évekre szóló sebet kap. Merz szerint meg kell mutatni a világnak, hogy a közösség képes megvédeni a saját érdekeit és Európa biztonságát, ezt a feladatot pedig csak úgy tudja teljesíteni, ha elfogadja a reparációs kölcsönt.

A leghangosabb ellenző, Orbán Viktor pedig hétfőn arról beszélt, az uniós vezetők célja, hogy elkobozzák az oroszok pénzét, és átadják az ukránoknak, ez a lépés pedig „felér egy hadüzenettel”. Kedden azt mondta, hogy Putyin megjegyzi, melyik tagállam hogyan szavazott a kérdésben, és a helyesen szavazók mentesülnek majd az „erőteljes orosz válaszlépés” alól. A miniszterelnök egyébként már az elvárás-menedzsmentet is megkezdte, azt mondta, hogy kevés esélyt lát arra, hogy megakadályozza a döntést.

Ha a reparációs kölcsönt a mostani EU-csúcson sem fogadják el a vezetők, komoly veszélybe kerül Ukrajna pénzügyi stabilitása. Mivel Magyarország kategorikusan elutasítja az egyhangú döntéshez kötött közös hitelfelvétel ötletét, nincs B-terv az uniós vezetők asztalán. A Bizottság becslései szerint Ukrajna finanszírozása jövő tavaszig megoldott, így ha döntés nélkül zárul az EU-csúcs, már csak egy-két hónapja marad az EU-nak, hogy előálljon egy új alternatívával.

Az EU-csúcs másik fontos témája a 2028-2034-es európai uniós költségvetési keret (MFF) lesz. A közösség finanszírozását meghatározó dokumentum mindig óriási vita tárgya. Ursula von der Leyen júliusban mutatta be a Bizottság 2 ezer milliárd eurós főösszegű javaslatát, amit Magyarországtól Németországig egyből kritizálni is kezdtek a tagállamok. Az EU-csúcson ezeket a fenntartásaikat tárgyalják majd a vezetők. Mivel az MFF-ről 2026 végéig kell megállapodniuk a tagállamoknak, a mostani tárgyalás még csak az előkészítő munka része lesz.

A csúcstalálkozón Ukrajna és az MFF mellett téma lesz még a védelempolitika, a bővítés, a közel-keleti helyzet és a migráció is.

A csúcstalálkozó csütörtök délelőtt kezdődik. A vezetők először az Európai Parlament elnökét hallgatják meg, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalnak. Utána térnek majd rá az Ukrajnával kapcsolatos témákra, így a befagyasztott orosz vagyon kérdésére is. Bár amióta António Costa az Európai Tanács elnöke, mindegyik csúcstalálkozó egy nap alatt befejeződött, az óriási tét és a sok vitatott kérdés miatt előfordulhat, hogy a politikusok pénteken is tárgyalnak majd.

A mostani EU-csúcs azért is különleges, mert a Fidesz Európai Néppártból való 2021-es kilépése óta Orbán Viktornak először lesz hivatalos szövetségese a teremben. Az október 5-ei cseh választást megnyerő Andrej Babiš ugyanis most tér vissza a testületbe, korábbi liberális pártcsaládja helyett már a Patrióták Európáért színeiben.