Miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) friss közleménye szerint Magyarország is ott van a 2036-os nyári olimpia megrendezéséért versenyző hét ország között, a HVG és a Telex is ismertetett pár részletet a hozzájuk eljutott tervekből.

A HVG birtokába jutott márciusi és áprilisi keltezésű – még Orbán-kormány utolsó időszakában készült – dokumentumok szerint

• maximálisan kihasználnák a meglévő, világszínvonalú budapesti létesítményeket,
• ha nincs rendelkezésre álló létesítmény, vagy nem illeszthető be az olimpiai örökségbe – vagyis olyasmit kellene építeni, ami később nem válik a vendéglátó hasznára –, ideiglenes helyszínt alakítanának ki, vagy a régión belül meglévőket vonnák be,
• a régiós helyszíneken olimpiai „központokat” hoznának létre, hogy a „faluélményt” az ott elhelyezett sportolók is átélhessék,
• Budapest és a régió ikonikus történelmi helyszíneit is felhasználnák a rendezés során. Vagyis a város szövetébe ágyaznák az eseményt, ahogyan azt a párizsi szervezők is tették.

Utóbbiról nyilván mindenkinek eszébe jut a Szajna megtisztítása, illetve az, hogy hány versenyző betegedett meg végül úszás közben. Márpedig a HVG-hez került dokumentumok arra utalnak, hogy a Dunában tartanák a triatlon- és nyíltvízi úszóversenyeket.

A Telexhez eljutott dokumentumok, egy 170 oldalas anyag kivonata szerint Magyarország nem egyedül venne részt a rendezésben, hanem a szörf miatt Portugáliával társulna, de Szlovákia is partner lenne, ott tartanák a lovas versenyeket. Sőt, Ausztria is lehetne partner, miután van olyan golfpályája, ahol meg lehetne rendezni a golfot, plusz Bécs a teniszversenyeket is megrendezhetné, miután Budapesten szeptemberben húzták le a kiemelt beruházások közül a margitszigeti teniszcentrumot. Erről a Magyar Olimpiai Bizottság a Telexnek azt mondta: „Helyszínekről, külföldi partnerek esetleges bevonásáról gondolkodás van, döntés nincs.”

Míg a fenti tervek szerint a szörfözést Portugáliában intéznék el, addig a HVG azt írja, hogy a vitorlásversenyek számára – meglepő módon – nem külföldi helyszínt néztek ki, hanem a Balatont. Az olimpiák történetében eddig összesen háromszor fordult elő, hogy nem tengeren vagy óceánon zajlottak ezek az események: kétszer, 1900-ban és 1924-ben a hajóosztályok egy része a Szajnának a Párizshoz közeli Meulan-en-Yvelines-i szakaszán versenyeztek, 1976-ban pedig az Ontario-tó kanadai partvidékén. Utóbbi területe egyébként közel 32-szer annyi, mint a Balatoné, amin idén a Kékszalag útvonalát is módosítani kellett az extrém alacsony vízállás miatt.

A Telex azt írja, Karácsony Gergely főpolgármester előszeretettel érvel azzal, hogy a létesítmények szinte készen állnak, de ez nem igaz: bár focistadiont nem kell építeni, a kerékpáros versenyeknek otthon adó Velodrome vagy a gyeplabdához megfelelő méretű stadion nincs, ahogy nincs a kosárlabdának megfelelő nagyságú csarnok sem. Sőt, a 250 milliárdból felhúzott atlétikai stadion még kibővítve is kisebb, mint amit a rivális városok fel tudnak mutatni.

Úgy tudni, hogy a MOB az egész koncepciót nyilvánosságra hozná októberben: szerintük most jöhet el a társadalmi párbeszéd ideje, amin mindenki elmondhatja a gondolatait, a nyílt viták alapján kell majd döntést hozni – akár népszavazáson is. Ennek ideje 2027 második fele vagy 2028 lehet – ha a NOB egyáltalán meghívja Budapestet a párbeszéd folytatására 2027 márciusában.