A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) és annak tisztségviselői együttesen kapták meg a 2026-os Szaharov-díjat a Gondolatszabadságért, írja közleményében az Európai Parlament. Az idei díjazottat csütörtökön jelentette be Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az ülésteremben. Azt mondta:

„Az Európai Unió a többoldalú kapcsolatok és a nemzetközi intézmények tiszteletben tartására épül. Azzal, hogy a Szaharov-díjat a Nemzetközi Büntetőbíróságnak és tisztségviselőinek ítéli oda, az Európai Parlament elismeri a Bíróság fontos munkáját, amelyet a nemzetközi jog és igazságosság fenntartása érdekében végezenek.”

A Szaharov-díjat korábban Alekszej Navalnij, az ukrán nép, valamint venezuelai ellenzéki vezetők is megkapták. A Fidesz pedig egy ponton azzal az ötlettel állt elő, hogy Elon Musknak is oda kéne adni azt, ám ebből persze nem lett semmi.

Az ICC a nemzetközi közösséget leginkább aggasztó, legsúlyosabb bűncselekményekkel kapcsolatban folytat vizsgálatokat. Azzal, hogy nekik ítélték az emberi jogok védelméért járó díjat, az Európai Parlament az USA-nak is üzen: Donald Trump kormánya ugyanis augusztusban szankciókkal sújtotta a testület elnökét, Tomoko Akanét, Marco Rubio külügyminiszter pedig kimondott kampányt indított az intézmény felszámolására.

Trump második ciklusának elején „nemzeti szükséghelyzetet” hirdetett az ICC Amerikát és Izraelt célzó, szerinte „törvénytelen és megalapozatlan” lépései miatt, majd szankciókkal sújtotta a bíróság vezetőit, bíráit és más, palesztin ügyekben dolgozó szereplőket. Raed Jarrar, a Dawn jogvédő szervezet vezetője szerint Rubio támadása „Ukrajnától Szudánig” akadályozhatja az igazságszolgáltatást, és nem az ICC-t, hanem „a második világháború hamvaiból létrejött, szabályokon alapuló nemzetközi rendet” bontja le.

Az EP közleménye szerint a mostani díjjal az a cél, hogy az ICC munkájára irányítsák a figyelmet. Hozzátették: az EU-nak védelmeznie kell a nemzetközi igazságszolgáltatás és elszámoltathatóság globális mechanizmusait.

Az Európai Parlament a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról, valamint az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről szóló 2025-ös éves jelentéseiben is aggodalmát fejezte ki a bíróság elleni támadások miatt, különösen az USA részéről. A képviselők többször is felszólították az Európai Bizottságot, hogy léptesse életbe az EU úgynevezett „blokkoló rendeletét”, annak érdekében, hogy megvédje az ICC munkatársait a határokon átnyúló támadásoktól, és lehetővé tegye a Bíróság számára, hogy teljes függetlenségben folytathassa tevékenységét.

A magyar országgyűlés még májusban döntött arról, hogy hazánk az ICC tagja maradjon, miután az Orbán-kormány másfél éve úgy határozott, hogy kilépnének a szervezetből A májusi szavazáson csak a tiszások voksoltak igennel a maradásra, a Fidesz-KDNP döntő többsége nemet nyomott, a KDNP-s Simicskó István viszont tartózkodott a mi hazánkos politikusokkal együtt.