Martos Dániel, a Sötét parkolási ügyekről szóló filmünk egyik főszereplője, a vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese körül elfogyott a levegő. Sorban távoznak a ferencvárosi történet felelősei.
Geri élete évek óta minden nap ugyanúgy telik: hajtja a pakkot, feloldja vízben a port, cigifilterrel felitatja, abból fecskendővel kiszívja, vénát keres, belövi, majd újra menetel, és lő. Nincs megállás.
Lánczi Tamás és Tordai Bence hosszan, gyűlölettől sistergő szemekkel néztek egymást. Ez az egy perc néma csönd volt a tegnapi gyötrelmes vita legőszintébb mozzanata.
A Videoton sztori nem csak a rendszerváltás veszteseiről szól, hanem arról is, hogyan alakul át egy társadalom pár év alatt. Hogyan veszítik el emberek hirtelen az önbizalmukat, önbecsülésüket, hogyan hullanak darabokra közösségek, ha kihúzzák a lábuk alól a talajt.
Két fontos kérdés is felvetődött a szombati tüntetésen: az egyik, hogy mi értelme újra és újra kimenni az utcára, ha úgy sem történik semmi? A másik: kell-e félnie annak, aki felemeleli a szavát a hatalommal szemben?
Egy trilógia, ami a mindig szörnyű szilveszteri mulatságokat dolgozza fel különböző formákban: 1. A Semmi felől a semmi felé tartó baráti beszélgetés. 2. Buli a kötelező arcokkal. 3. A halva született bulizás. - Ismered az Évit? - Milyen Évit? - Hát az újévit!