Több elképzelés is felmerült, hogy miképpen tudná az Európai Tanács megakadályozni Magyarország 2024 második felében soros elnökségét. A jogi keretek azonban szűkek, és az se biztos, hogy érdemes belemenni a jogi csetepatéba.

Pedig az EU-ban Várhelyi Olivér magyar biztoshoz tartozik a terület.

Sehogy se jó.

Csak Bulgária van mögöttünk, a Baltikum és a visegrádi országok is simán lenyomnak.

„Sajnos a közelmúltban Brüsszelből komoly támadás indult a magyar rezsicsökkentés ellen, és a magyar rezsicsökkentés elleni brüsszeli támadásnak ma a jogszabályi előterjesztésével is itt szembetaláltuk magunkat” – mondta a miniszter a most kezdett, villamosenergia-piaci reformról szóló vitáról.

Végre valami, amiben Magyarország élen jár.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő a jövő héten Brüsszelben ültetné le Aleksandar Vučićot és Albin Kurtit.

„A Roszatom a Putyin-rezsim része, támogatja az orosz terrorcselekményeket, és veszélyezteti a nukleáris létesítményeket” – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter elutasította a bírósági döntést, mondván, „azt nem bírák, hanem politikusok írták, mert az nyíltan az európai uniós szerződések megszegését jelenti”.

Pedig májusban Budapesten vizsgálódott az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága, és lesújtó képpel szembesült.

Az Oroszországból érkező álhírek és félretájékoztatás elleni küzdelemre irányuló lépések részeként.

Jogilag talán nem, de a gyakorlatban bojkottálhatnák, hogy Magyarország töltse be az uniós Tanács soros elnökségét.

Nemsokára úgyis érkezik az uniós jogszabálycsomag, amiben hasonló kötelezettségeket kell vállalniuk.

Azt, hogy ki tölti be a soros elnöki pozíciót, valóban egy egyhangúan elfogadott határozatban döntötték el tavaly ősszel, de azóta tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete.

A rekordszinten lefaragott szociális ellátások, az ársapkák és az indokolatlan piaci előnyt kínáló, személyre szabott jogszabályok is téma volt.