Josep Borrell: A Wagner-felkelés gyengítette az orosz elnök hatalmát, de egy gyengébb Putyin még veszélyesebb

háború
2023 június 29., 15:10

Egyértelmű, hogy a múlt hét végi oroszországi események gyengítették az orosz elnök hatalmát, de egy gyengébb Vlagyimir Putyin még nagyobb veszélyt jelent – mondta Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő Brüsszelben, az EU-tagállamok vezetőinek találkozójára érkezve.

Azt mondta, „eddig Oroszországra azért tekintettük fenyegetésként, mert nagy katonai erőt vetett be Ukrajnában, most viszont a belső instabilitás miatt vált kockázati tényezővé”.

A Wagner zsoldoscsoport meghiúsult lázadásáról azt mondta: tisztázni kell, mi történt valójában, ki állt a felkelési kísérlet mögött, és számolni kell annak a következményeivel is. Szerinte bármi is történik Oroszországban, az EU-nak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és ennek egyik eszköze továbbra is az Európai Békekeret.

Josep Borrell 2022. október 5-én Strasbourgban
photo_camera Josep Borrell 2022. október 5-én Strasbourgban Fotó: Frederick Florin/AFP

„Jó hír, hogy a tagállamok megegyeztek a békeeszköz 3,5 milliárd eurós pluszfinanszírozásában, és év végére kb. 30 ezer ukrán katona kap majd kiképzést. Vizsgálgathatjuk, mi történik Oroszországban, mi lesz majd a Wagner csoporttal, de a legfőbb feladatunk az, hogy továbbra is Ukrajnát támogassuk” – mondta Borrell.

Szerinte az EU-nak meg kell fontolnia, hogy az Európai Békekeretet, amiből Kijev fegyvereit finanszírozzák, állandóbb eszközzé alakítsa át az ország hosszú távú felfegyverzésének érdekében.

„Biztonsági kötelezettségvállalásokról beszélünk. Az én részemről ez azt jelenti, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásnak hosszútávúnak kell lennie, folytatódnia kell a háború után is”, és fontolóra kell venni egy ukrajnai védelmi alap létrehozását – mondta.

Még korai következtetéseket levonni

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szintén ott volt a csúcstalálkozó elején, azt mondta, a Wagner csoport hétvégi lázadása azt mutatja, hogy az orosz rendszeren belül megosztottságok vannak. Szerinte még túl korai lenne végleges következtetéseket levonni a közelmúltbeli eseményekből, és még nem világos, hogy hány Wagner-alakulat hagyja el Oroszországot.

A NATO-nak elsődleges feladata, hogy támogassa Ukrajnát, és kiemelte, hogy ehhez nagyon fontos az együttműködés az EU-val.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a lázadásnak még lehetnek „utórezgései”, ezért fontos, hogy az EU „megkettőzze Ukrajna támogatását, legyen szó katonai képességekről vagy pénzügyi támogatásról”.

Mi legyen az orosz pénzekkel?

A Wagner-lázadásról Olaf Scholz német kancellár azt mondta, az EU nem vett részt az akcióban, és nem próbál beavatkozni az orosz politikába. „Nem vagyunk részesei annak, ami Oroszországban történik. Ezt a problémát Vlagyimir Putyin orosz elnök okozta saját magának. A mi célunk egy független Ukrajna megteremtése” – mondta.

Kaja Kallas észt miniszterelnök azt mondta, az EU-ban befagyasztott orosz vagyon kamatait és nyereségét Ukrajna újjáépítésének finanszírozására kell fordítani. „Alapvetően helytelen, hogy a mi adófizetőinknek kell fizetniük valamiért, amit nem mi okoztunk. A helyreállítás finanszírozásának orosz vagyonokból kell származnia” – mondta Kallas, aki szerint többet kell tenni a háborús bűnök elszámoltathatóságáért.

Alexander De Croo belga miniszterelnök szerint is „logikus” lenne, ha a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna újjáépítésére fordítanák. Azt mondta, Belgiumnak szerepe lesz ebben, mivel az Európában fellelhető orosz vagyon „nagy részét Belgiumban fagyasztották be”.

Petteri Orpo finn miniszterelnök azt mondta, a finn NATO-csatlakozással 1300 km-rel lett hosszabb a szövetség közvetlen határa Oroszországgal, ahol a politikai helyzet továbbra is bizonytalan, és ez biztonsági kockázatot jelent Európának. A Finnországot és Oroszországot elválasztó határszakasz biztonságos, „gondoskodtunk róla”, ennek ellenére meg kell erősíteni a határvédelmet – mondta Orpo. (MTI)

Kiemelt videóink