Miközben az utcákon a kormány nyugdíjreformja ellen tüntetnek, a hitelminősítők pedig lerontják az ország besorolását, Bruno Le Marie gazdasági miniszter fülledt kubai éjszakákról szóló regényét promózza.
Az Írószövetség későbbi elnöke részt vett az 1956-os forradalomban. 1959–1960-ban internálótáborban volt.
A kispróza újabb, meglehet könnyen kétélűnek bizonyulható diadala. Garaczi László akadémiai székét elfoglalta. Virtigli posztmodern, jáspisfény, káosz az utakon, új távlatok az irodalom tejipari hasznosítása előtt.
Jól halad a felépülése, de a nyilvános eseményektől távol marad.
Az Országos Széchényi Könyvtár hozzáférhetővé tette a Hymnus írójának autográf verskéziratait és a leveleit is.
Ezzel kell beérniük, amíg nincs Nyirő-díj.
Lesz benne irgalom. De csak benne lesz.
A punga, Szolzsenyicin, cenzúra, Koestler, demokratikus ellenzék, Heidegger, antikapitalizmus, Bodor Ádám, SZFE és apa.
Ki akar emlékezni a karanténra? A nyolcmilliárd koronatanú közül leginkább az írók vallomásai segíthetnek feldolgozni azt a globális megrázkódtatást, amelyhez hasonlót évtizedek óta nem éltünk át. Még véget sem ért, már felejtenénk el.
Filippo Bernardini éveken át bombázta kamulevelekkel az irodalmi élet legfontosabb szereplőit, csomó kéziratot sikerült begyűjtenie. Akár 20 évet kaphat, de továbbra sem tudni, mi volt a célja.
És miért ragadna be egy liftbe Gyurcsánnyal?
Az író, aki tíz éve elhagyta az országot és Kanadában kért menekültstátuszt, 90 évet élt.
Az irodalomkedvelőket is megcélozták a TV2 társkereső műsorában. „Hozzászólnék, de nem tudok. Gondolataim cikáznak, akár mint pók a falon.”
Az idei irodalmi Nobel-díjas Annie Ernaux évtizedek óta írja kollektív életrajzait, melyek nem egyetlen élet, hanem egész generációk és egy ország történetét mondják el. Ennek az életműnek csúcsa az Évek, ami tavaly óta magyarul is olvasható.
A francia író erről még januárban beszélt a HVG-nek.