Az ALS-ben szenvedő jogász a júniusi EJEB-döntés után fellebbezett, hogy a 17 tagú Nagykamara foglalkozzon az ügyével, de a testület ezt most indoklás nélkül elvetette.
És ez „a bírói függetlenség megsértésének veszélyét hordozza magában” – írja az OBT, reagálva arra, hogy egy törvényszéki bíró az Európai Bizottsághoz fordult panasszal, mivel már három éve nem nőttek a fizetések.
A TI szerint a szuverenitásvédelmi törvény számos rendelkezése ellentétes az Alaptörvénnyel, ezért az AB-tól kérték a szuverenitásvédelmi törvény érintett rendelkezéseinek a megsemmisítését.
A döntés még nem végleges, de ha az marad, a magyar emberek továbbra sem kérhetnek segítséget az életük befejezéséhez, ha azt saját megítélésük szerint már nem tudják méltóságukat megőrizve folytatni.
Az „egységes palesztin állam” a spanyolok szerint a Gázai övezetet és Ciszjordániát is magába foglaló területet jelentené a Hamász-rivális Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alatt, fővárosa pedig Kelet-Jeruzsálem.
Ahogy az elfogatóparancs, úgy az ezalól kibúvót jelentő országok közti barátság is törékeny. Szakértő segítségével elemeztük az izraeli vezetőkre és a Hamász-vezérekre kért elfogatóparancsok realitását, hatását és lehetséges kimeneteleit.
Az ALS-betegségben szenvedő jogász azt írja, Novák Katalin nyitott volt erre, de „az ismert közéleti események elsodorták az akkor ígéretesnek indult párbeszédet is”.
„A népszavazás mint a közvetlen demokratikus hatalomgyakorlás jogintézménye kiüresítéséhez vezetne, ha olyan népszavazási kérdés hitelesítését tagadja meg a Kúria, amelyből az Alaptörvénnyel összhangban álló jogalkotási megoldás is következhet” – írja az ALS-betegségben szenvedő jogász.
Indokolásában a bíró azt mondta, hogy a Kúria hasonló ügyekben hozott precedensértékű ítéleteiben is azt állapította meg, hogy a kegyelmi eljárások iratai nem közérdekű adatok.