Csak négy teremben van fűtés, „fél osztályok és a fél tanári kar állandóan beteg.”
De csak a júniusi önkormányzati választás után.
A Belügyminisztérium közölte, hogy januártól átlagosan 32,2 százalékkal nő a pedagógusok fizetése. A kormány azt ígéri, a következő két évben is folytatódik a béremelés, ami 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint.
A miskolci polgármester megígérte, hogy „közbenjár és felemeli a hangját Brüsszelben”.
Az igazgatóknak állítólag csak annyi lesz a feladatuk, hogy a tankerületi központban átvegyék a kész dokumentumokat és továbbítsák azokat a pedagógusoknak.
Az Egységes Diákfront, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és más szervezetek Béremelést, ne szemfényvesztést címmel tartottak demonstrációt. Felszólalt Juhász Péter is.
Ahogy hatályba lépett a státusztörvény rendelkezése, a református egyházközség élt is vele: titkos szavazáson döntöttek az indoklás nélküli menesztésről.
Elakadtak a tárgyalások az Erasmus és a Horizon Europe jövőjéről a magyar kormány és az Európai Bizottság közt.
Ezért akár önkéntes tartalékos katonai jogviszonyban álló tisztek és altisztek is jelentkezhetnek, ha katonás a megjelenésük.
És középfokú végzettséggel is lehet valaki óvodapedagógus.
Addig álláskeresési járadékot sem tudnak igényelni.
A nagyjából kétszáz milliárd forintnyi uniós béremelési támogatáson kívül az Orbán-kormány egy olyan garanciát is kizsarolt az Európai Bizottságtól, aminek a tartalma nem nyilvános.
Korábban megvonták tőlük a támogatást.
A tavaly februári vizsgabotrányban a docens etikai eljárásokat kezdeményezett, mert egy diákkal kivételeztek, miután a tanuló „érdemi MOL-részesedéssel” rendelkező családja nyomást igyekezett gyakorolni az intézmény oktatóira. Az első vizsgálatok még neki adtak igazat, végül kirúgták.
A kormányzati kommunikáció átlagosan 32,2 százalékos emelésről beszél. Közben a tanárok körében bizonytalanság és bizalmatlanság lengi körül a nagy elánnal bejelentett béremelést.