Rengeteg pedagógus hagyta el a pályát az utóbbi években a megalázó körülmények miatt, de most a státusztörvény újabb hullámot indíthat. További ezrek nyilatkoztak arról, hogy, ha a törvényt elfogadják, akkor felmondanak. Összegyűjtjük őket.
A státusztörvény várhatóan a tanárok tömeges távozását hozza magával. Milyen súlyos a helyzet, és kiket veszít el a mára kivéreztetett közoktatás?
Az Országgyűlés aznap dönt a bosszútörvényként is elhíresült jogszabályról.
Tavaly szeptemberben több tanárt is kirúgtak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, amiért részt vettek a polgári engedetlenségi akciókban.
De a lényegi rész marad.
Felülbírálta az NVB döntését.
Azt nem tudni, hogy Kisfaludy László András mivel indokolja a döntését.
A státusztörvény már végszavazás előtt, de a tiltakozások folytatódnak.
Az egyik levélben a köznevelési államtitkár azt írta: „Nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”.
Óvodapedagógusként eddig csak diplomával lehetett elhelyezkedni, a kormány most a technikumokban és a szakképző iskolákban indítana öt- és kétéves képzést.
Azok a pedagógusok vannak rajta, akiket a tiltakozások miatt kirúgtak vagy maguktól távoztak a gimnáziumból.
A levelet a Kölcseyből kirúgott Palya Tamáson és Törley Katalinon kívül még kilenc, a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanár írta alá.
Tíz tanári állást kellene betölteni, és egy iskolapszichológusra is szükség lenne a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola álláshirdetése szerint.
Pedig Gulyás Gergely a hétfői kormányinfón azt mondta, nem számítanak tömeges felmondásra.
A PSZ és a PDSZ képviselői szerint egyértelmű, hogy „semmilyen döntésre nincsenek feljogosítva” a kormány részéről küldött tárgyalófelek.