Az elmúlt száz év diktátorai Lenintől a türkménbasiig ontották magukból a könyveket, és bár százmillióknak kellett azokat bújniuk, van bennük egy közös: mind olvashatatlanul rossz. A pokoli könyvtár a vérben szügyig gázolva, mégis szórakoztatóan szedi szét a tömeggyilkosok műveit.
„Ha azt mondják, hogy lehetetlen elvárni egy magyartól, hogy törődjön egy szír vagy egy brazil sorsával, akkor érdemes őket emlékeztetni arra, hogy az is természetellenes kérés egy magyartól, hogy tízmillió másik, ismeretlen magyar sorsával törődjön” – mondta a 24.hu-nak a világhírű izraeli történész.
Kétezer éve ücsöröghetett ott.
Titkosszolgálati dossziékat is lehet tőle venni, bár legjobban annak örülne, ha valamilyen közintézményhez kerülne.
Egy új könyv csodálatos részleteket fed fel a diplomáciatörténet egyik legbizarrabb eseményéről, a román diktátor londoni látogatásáról.
Két filmhíradó 1943-ból.
Az amerikai Frank Wodzinski főhadnagy vezette.
Az 1944. július 30-án lelőtt Liberator roncsára a folyó alacsony vízállásának köszönhetően bukkantak rá.
A levénkommunistázott filozófus egy különlegesen ritka magyar közszereplő, ugyanis nyíltan vállalja saját korábbi bűneit. Ellentétben azokkal, akik támadják.
Mikor annyi a jó szovjet táncdal.
Egy autóút alapozása közben bukkantak rá az oroszlántestű, emberfejű lény szobrára a karnaki és a luxori templomok között.
A régészek most a hullámsírjában vizsgálják a hajóroncsot, hogy eldöntsék, kiemeljék-e.
Dózsa László forog a tömegsírban: minden idők legnagyvonalúbb javításával azt is átírták, hogy átírták a múltat.
A New York Times hosszú, alapos cikke körbejárja, 1979 és 1989 között hogyan szabályozták volna a világgazdaságot, hogy a klímaváltozást mérsékelni tudjuk. A terv elbukott, mi pedig itt főlünk meg a saját levükben.
Két cirkálót vettek volna az árából.