Meglepő fordulattal, de az uniós vezetők sikerével ért véget az EU-csúcs. Az éjszaka legnagyobb nyertese a belga miniszterelnök, legnagyobb vesztese pedig a német kancellár lett. Az alternatív kommunikációt folytató magyar miniszterelnöknek be kellett érnie a szimbolikus ellenállással.

Bejött Orbán Viktor jóslata, nem nyúlnak a befagyasztott orosz vagyonhoz.

Két éve nem volt akkora tétje az EU-csúcsnak, mint most. A politikusoknak el kell dönteniük, hogy felhasználják-e az EU területén befagyasztott 210 milliárd eurónyi orosz vagyont Ukrajna finanszírozására. A tervet többen ellenzik, köztük a vagyon legnagyobb részét kezelő Belgium.

A miniszterelnök első nyilatkozatában még azt mondta, lekerül a téma a napirendről. Második nyilatkozatában azonban már óvatosabban fogalmazott.

Nem akarják, hogy holtpontra jusson a bővítési folyamat.

De több más magyarországi szabályozást is kifogásolt az uniós testület.

Pénzügyi hozzájárulással, technikai támogatással vagy menedékkérők átvételével.

A történelminek tűnő döntés valószínűleg jogvitákat szül majd.

Az Európai Bizottság szerint így gyakrabban tudják majd ellenőrizni a beutazókat, ezzel csökkentve a biztonsági kockázatokat.

Miután végrehajtották a kért reformokat.

A legjelentősebb eleme, hogy 2027-től megtiltják az orosz cseppfolyósított földgáz importját. Orbán a nemzeti ünnep miatt nem vett részt a döntésben.

Orbán a budapesti Trump-Putyin-találkozó hírével a háta mögött óriási magabiztossággal repülhetett volna Brüsszelbe. Mivel a találkozót lefújták, ugyanolyan elszigetelt helyzetben lesz, mint a korábbi EU-csúcsokon volt. A befagyasztott orosz vagyon felhasználására viszont így is mondania kell majd valamit.

A Tanács is készen áll a leválásra, de Magyarország pereskedne.

A Politico által megszellőztetett javaslattal „lehelnének életet a bővítési folyamatba”, amit jelenleg Orbán Viktor is blokkol.

Az El País több forrása Európa megalázásának tekinti a helyszínválasztást.