Charles Michel nem olyan lelkes, mint Orbán Viktor.

Három és fél hónap után ülnek össze újra az uniós állam- és kormányfők. A politikusok a megváltozott nemzetközi politikai helyzet jelentette kihívások mellett migrációról és versenyképességről tárgyalnak Brüsszelben.

Nem tudom elfogadni azt az állítását, hogy „háborúpárti politikát” folytatunk, épp az ellenkezőjét tesszük, írta egyebek mellett az Európai Tanács elnöke.

A szőnyeg szélére állították szerdán a magyar EU-nagykövetet, de Orbánék faarccal adják az értetlent egyelőre. A 27 tagország túlnyomó többsége azonban dúl-fúl és a visszavágás, illetve a kiközösítés módját tervezgeti. Mindez Putyin malmára hajtja a vizet.

A magyar miniszterelnök szerint az EU-nak békekezdeményezést kellene indítania, anélkül, hogy az Egyesült Államok lépésére várna.

Szijjártó Péter egyébként a párbeszédet tartja az egyedüli útnak.

„A moszkvai látogatásáról szóló pletykák ugye nem lehetnek igazak, Orbán Viktor, vagy mégis?” – kérdezte Donald Tusk lengyel miniszterelnök.

Az uniós állam- és kormányfők megállapodása alapján António Costa lesz az Európai Tanács elnöke, Kaja Kallast pedig kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek jelölik.

Az uniós állam- és kormányfők az EU-csúcson másodszor próbálják meg kiválasztani az uniós intézmények vezetőit. A három nagy pártcsalád már megegyezett a személyekről, de Giorgia Meloni és Orbán Viktor még így is bekavarhat.

A nem hivatalos munkavacsora célja Charles Michel szerint egyébként is csak az volt, hogy „mélyreható eszmecserét” folytassanak a jelöltekről.

Most osztják szét a vezető pozíciókat.

Előtte és utána persze volt szó orosz-ukrán háborúról, Kínáról és Gázáról.

Csak Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban hozott érdemi döntést az Európai Tanács. A konfliktusos témákban nem tudtak megegyezni az uniós állam- és kormányfők, és ez egyiküket sem zavarta igazán.

Az orosz elnökválasztás péntek reggel kezdődött.

Az orosz ellenzéki politikus pénteken a reggeli séta után lett rosszul, majd elvesztette az eszméletét, és meghalt.