A tálib kormány Pakisztánt tette felelőssé a légicsapásért.

Martin Ryant azzal vádolják, hogy titkos információkat gyűjtött Baku katonai együttműködéséről Törökországgal és Pakisztánnal.

Megint úgy kezdődött, hogy valaki visszaütött.

Pakisztán védelmi minisztere azt írta, ez már nyílt háború.

Afganisztánban székelő pakisztáni tálib csoportokat támadtak. Afganisztán szerint a csapásokban nők és gyerekek is meghaltak.

A robbanás a pénteki ima idején történt egy mecsetben.

A héten elbuktak a tűzszüneti tárgyalások a két ország között.

A családegyesítő vízumért kellett hazautaznia a férjnek, de vissza már nem engedik.

Kína és Oroszország nem vétózott, így megnyílhat az út a nyugati és arab országok békefenntartóinak bevetésére.

Az elkövető egy bíróságra akart bejutni, ám végül az utcán robbantott.

A felek október 25-én Isztambulban újra találkoznak, hogy a részletekről tárgyaljanak.

Légitámadás, tankok, megrohamozott határőrségek: nem nézik jó szemmel a tálibok pakisztáni akcióit.

Elemzők fontos fordulópontnak nevezték ezt, szerintük most kezdődik az az időszak, amikor a tiszta energia már lépést tud tartani az áramigény növekedésével.

Fél éve még úgy tűnt, Amerika és India természetes szövetségesek, az ország vezetői közt pedig remek a kémia. Mára a biztonságpolitikai és gazdasági kapcsolatok is évtizedes mélypontra kerültek. Korábban elképzelhetetlen módón Amerika Pakisztánnal barátkozik, India meg Kínával.

Trump régóta úgy érzi, jár neki, hogy Woodrow Wilson, Martin Luther King, Teréz anya, vagy épp Nelson Mandela nyomdokaiba léphessen, és Nobel-békedíjat kapjon. Amellett, hogy még mindig nem kapta meg az elismerést, az is frusztrálja, hogy az egyre inkább mániájává váló Barack Obamának odaadományozták a Nobel-békedíjat.