Nagy segítség lehet ez Szijjártó Péter külügyminiszternek és a magyar családoknak egyaránt.

Az orosz–ukrán háború több mint ezer napja tartó sokkját csak a harmadik világháború egyre fenyegetőbb nukleáris rémképe überelheti, mondja Jarábik Balázs. Az Ukrajna-szakértő szerint az amerikai elnök beiktatásáig további eszkalációs lépések várhatóak, ugyanis minden szereplőnek ez az érdeke.

Orbán Viktor reggel a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy ellenszegülünk a Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogató parancsának, amit az izraeli miniszterelnökre vetettek ki. Ennek a demonstrációjaként hívta meg a miniszterelnök Benjamin Netanjahut.

A támogatás, a kedvesség és a gondoskodás jele, ha állatokat adományoznak az oroszok szerint.

Ami szerint a nukleáris csapásnak alapja lehet egy „drónokkal végrehajtott tömeges légitámadás is”.

A szabadság helyett a biztonság az új korszak kulcsfogalma. Szabályalapú világrend helyett birodalmi logika: Amerika gazdasági előnyökre váltja katonai erőfölényét. Az orbáni gazdasági semlegességgel ez sehogy sem jön össze. Ez az átrendeződés kicsit sem kedvez Európának, így nekünk sem. Podcastunk ingyenes verziója, szerkesztett leirattal.

Biden állítólag engedélyt adott az ukránoknak amerikai rakéták használatára, a német kancellár felhívta Putyint, Erdogan béketervet csinált. Az oroszok pedig az egészre jól befeszültek, de Trump környezete is, mondván, nem kellene az új elnök hivatalba lépése előtt kirobbantani a III. világháborút.

Trump győzelme után telefonon is beszélt a két vezető, Zelenszkij szerint semmi olyat nem hallott, ami ellentétes lenne az álláspontjukkal.

A Politico szerint attól félnek, hogy vagy a Putyin-barát narratívát kell hallgatniuk, vagy Trump miatt szégyenülhetnek meg.

És „nagyon boldog”.

Ramzan Kadirov csecsen elnök vérbosszúval fenyegette meg Szulejman Kerimov dagesztáni milliárdost, a sztori nagyszabású üzleti üggyel kezdődött, de most már van benne politika, intrika, nemzetiségi ellentét, ármány és szerelem is. Plusz egy kisebb lokális háború ígérete.

A magyar külügyminiszter a háború kezdete óta átlagosan háromhavonta ellátogat Oroszországba. Idén különösen gyakran utazik oda, de ezek a találkozók kevés tényszerű eredményt hoznak.

Orbán Viktor új politikai és gazdasági irányvonalat jelölt ki, a gazdasági semlegességet. Amit azonban valójában szeretne, az még a nagyhatalmaknak sem sikerült.

Többek közt észak-koreai, kubai, nepáli, szír, afganisztáni, szomáliai, malajziai állampolgárok is adták már önként, vagy kevésbé önként életüket Putyin ukrajnai álmáért.

A járvány kezdeti szakaszában tette ezt, amikor még nagyon ritkák voltak a tesztek.