Ramzan Kadirov csecsen elnök vérbosszúval fenyegette meg Szulejman Kerimov dagesztáni milliárdost, a sztori nagyszabású üzleti üggyel kezdődött, de most már van benne politika, intrika, nemzetiségi ellentét, ármány és szerelem is. Plusz egy kisebb lokális háború ígérete.
A magyar külügyminiszter a háború kezdete óta átlagosan háromhavonta ellátogat Oroszországba. Idén különösen gyakran utazik oda, de ezek a találkozók kevés tényszerű eredményt hoznak.
Orbán Viktor új politikai és gazdasági irányvonalat jelölt ki, a gazdasági semlegességet. Amit azonban valójában szeretne, az még a nagyhatalmaknak sem sikerült.
Többek közt észak-koreai, kubai, nepáli, szír, afganisztáni, szomáliai, malajziai állampolgárok is adták már önként, vagy kevésbé önként életüket Putyin ukrajnai álmáért.
A helyzet a Szovjetunió alkonya idején történtekre kezd emlékeztetni. Az idősödő vezetők kézzel-lábbal őrzik a pozícióikat, ameddig bírják, ha muszáj, az elnök intézkedik, a fiatalabbaknak nem osztanak lapot.
A gyerekek tetteinek következményeit a szülők fizetik meg. Tüntetni törvény szerint is tilos, aki tiltakozni próbál, könnyen bíróság előtt találja magát, ott pedig nem túl jók a kilátások.
Az online tartalmak monitorozása már most is alapos és átfogó Oroszországban, de még mindig újabb rendszereket fejlesztenek a fokozására. Mit jelent mindez egy átlagos állampolgár számára?
Karelina tárgyalására azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly áprilisban aláírt egy rendeletet, ami a másként gondolkodók elleni fellépés részeként 20 évről életfogytiglani börtönre emelte a hazaárulásért kiszabható maximális büntetést.
„Alig egy héttel ezelőtt még börtönben voltak, vasajtók mögé zárva ... Ma már szabad emberek” - mondta Navalnaja. „Egy nap ugyanez fog történni a mi országunkkal is.”