Egy friss jelentés szerint a világ egyre kevésbé érzi magát biztonságban, és ezt a katonai kiadások növelésével próbálja ellensúlyozni.

Zelenszkij Azerbajdzsánban írt alá megállapodást védelmi együttműködésről, és még a béketárgyalások új fordulóját is belengette Bakunak. Ráadásul két valódi drón-nagyhatalom fogott össze, ami Moszkva és Teherán számára is aggasztó jel lehet.

Egyre kiterjedtebb Oroszországban az internet korlátozása, ami miatt már nagyvállalkozók és kormányzati tisztviselők is zúgolódnak. Az Ukrajna elleni háború megindítása óta előszor mutatkoznak jelei annak, hogy a rezsimen belül felütötte a fejét a megosztottság.

Az iráni háború miatt fellépő kerozinhiány mindenkit érinteni fog, Európát különösen. A globális energiaárak most a geopolitikai tényezők miatt változnak, de minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tényleges hiány is bekövetkezik. Interjú Petras Katinasszal, a RUSI energiapolitikai kutatójával.

A Kreml azzal vádolja a balti államokat, hogy átengedik az orosz célpontokat támadó ukrán drónokat. Az ukránok szerint nem kizárt a NATO egységét tesztelő orosz támadás a Baltikumban. Tallinnban, Rigában és Vilniusban viszont stratégiai nyugalom honol, és erre meg is van az okuk.

A választások jelentős részben Orbánék túl bensőséges orosz kapcsolatai miatt kerültek a nemzetközi figyelem középpontjába. De mi lesz a fojtogató orosz befolyással a Fidesz bukása után?

Mark Rutte lehetetlen küldetést vállalt NATO-főtitkárként, és most még sokkal rosszabb lett a helyzete. A munkaköre része, hogy tűrje Trump sértegetéseit, és látszólag az ő pártját fogja az európai tagállamokkal szemben. A villámhárítóra most viszont már sokan neheztelnek.

Ahogy az Irán által támadott közel-keleti országokban egészen látványossá vált a légvédelmi képességek hiánya, úgy vált egyre egyértelműbbé, hogy a világon jelenleg egy olyan ország van, amelynek friss és kézzelfogható tapasztalatai vannak ezen a téren: Ukrajna, amely már nem csak fegyvereket kér, hanem fegyvereket és tudást ad a partnereiknek, immár a Perzsa-öböl mentén is.

Az iráni háború mindennél jobban megmutatta az USA és szövetségesei közötti törésvonalat. Donald Trump mindent megtett, hogy a többi NATO-tagállamot elidegenítse. A katonai szövetség jövője kérdéses, de abban se lehetünk biztosak, hogy most betölti a funkcióját. Milyen lehetőségek állnak a NATO előtt?

A Kreml szerint biztonsági okok állnak a háttérben, de a részleges lekapcsolás inkább egy nagyobb terv része lehet: az orosz állam fokozatosan szorítja vissza az internet még szabad részét, közben pedig egyre közelebb kerül a Telegram teljes blokkolásához.

A Lukasenko szívéhez vezető út trágárkodással és vodkaivással van kikövezve, állítja az amerikai elnök Belarusz-ügyi különmegbízottja. Valóban így lehet, hiszen John Coale-nak máris több száz politikai fogoly szabadon bocsátását sikerült elérnie. Ám a történetnek még nincs vége.

A harctéri adatok stratégiai erőforrássá váltak Ukrajna számára, amely a világ legkiterjedtebb valós harctéri adatkészletét halmozta fel. Ezeket a képeket és videókat amiket olyan körülmények között gyűjtöttek, amelyeket semmilyen szimuláció nem képes visszaadni. Ez az adathalmazt kínálnák fel a partnereiknek, persze nem ingyen.

Shahedek rombolták, magyar önkéntesek összerakták az ukrán ovit: miközben itthon tombol az ukránellenes propaganda, vannak magyarok, akik ilyenkor indulnak segíteni a front közelébe. Helyszíni riport Harkivból.

A béke elnöke nem számolt a logikus iráni válasszal, most a világ többi országától követeli, hogy oldják meg a szoros lezárása miatti globális válságot.

10-15 km széles az a "kill zone" a frontvonalnál, ahol bármikor lecsaphatnak az FPV-k. Sokan mégsem hagynák el házaikat, és vannak, akik elkésnek a döntéssel. Ara, az evakuátor városát már lerombolták az oroszok, most ő az, aki életét kockáztatva menekíti az embereket. Riport Harkivon túlról, ahol nemcsak óriásplakátokon van háborús veszély.