Ez volt a tálibok és az al-Kaida elleni amerikai támadások egyik központja, tényleg egyre közelebb a kivonulás Afganisztánból.

Az afganisztáni és iraki háborúért is felelős egykori amerikai védelmi miniszter 88 évet élt.

Az osztrák kancellár is megdöbbent a súlyos bűncselekményen, azt ígérte: „Nem állítjuk le az Afganisztánba történő kitoloncolásokat, és nem enyhítünk a menekültügyi törvényen.”

Kedden az utolsó magyar katonák is hazatértek a közép-ázsiai országból.

Ahogy most állnak a dolgok, ősztől már csak a Perzsa-öbölbeli bázisokról tudnának csapásokat indítani, és a hírszerzésük is megbízhatatlanabbá válhat, mert ügynökeiknek is távozniuk kell.

Az amerikaiak elvben négy hónapon belül elhagyják az országot, ahol húsz év kevés volt ahhoz, hogy létrehozzanak egy működőképes államot. Ennek a legnagyobb vesztesei a legelnyomottabb kisebbségek, a nők és a síita hazarák lesznek.

Szeptember 11-én, a 2001-es terrortámadás huszadik évfordulóján fogja elhagyni az utolsó katona az országot.

Frank McKenzie, a térségért felelős Középső Parancsnokság parancsnoka szerint vizsgálják a lehetőségeket, hogy hogyan folytathatnák a légi műveleteket az országban.

Joe Biden szerint ideje befejezni Amerika leghosszabb háborúját.

Egy magas rangú tisztviselő megerősítette, hogy az elnök szerdán bejelenti a döntést, és szeptember 11-ig minden katona elhagyja az ázsiai országot.

Egy tálib katonát elfogtak.

Öten meghaltak.

Zsinórban a negyedik amerikai elnök szembesülhet a dilemmával: ha kivonul, Afganisztán összeomlik, ha ott marad, amerikai katonák halnak meg. És győzelemre semmi esély.

A kongresszus maradásra kéri a kormányt, ami örömmel hallgat rá. Trump korábban ragaszkodott a kivonuláshoz.

Többen megsérültek.