Még mindig vannak ott magyarok. Rajtuk kívül százas nagyságrendben hozna el a kormány olyan afgánokat és családjaikat, akik korábban a magyarokat segítették.

Nem tudni, a tálibokhoz tartozott-e.

A tálibok pedig jelezték nekik, hogy az al-Kaida már nincs jelen az országban.

Az amerikai külügy szerint a család biztonságban van a kabuli reptéren.

Ahmad Maszúd, a Pandzssir-völgy vezetője nem akarta megadni magát a táliboknak.

Magyarokat, a magyarokkal együttműködő afgánokat és külföldieket hoz.

A védelmi miniszter szerint ez a kötelességük a brit misszió munkáját korábban segítő afgánok felé.

A magas nyomás komplikációkat okozott.

Ausztriában már több mint negyvenezer afgán menekült él.

A miniszterelnök az oltásokban hisz, de nem veszi fel a harmadik oltást. Mint mondta, kínaival oltották, „nem is vagyok talán még annyira idős, hogy aggódnom kellene, de az idősebbek talán jól teszik, ha jelentkeznek a harmadik oltásra”.

Az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy operatív egyeztetéseket folytatnak a talibán vezetéssel.

A kormány migrációs hullámra számít, de csak azokat fogadjuk be, akik a szövetségeseink voltak, és életveszélyben vannak.

Hét magyar halt meg Afganisztánban, ahol 18 évig volt jelen a Magyar Honvédség. Baglán több ezer magyar katona otthona volt, ahol iskolákat építettek, a mindennapok részei voltak. A magyar szerepvállalás története.

Az új tálib vezetés nagy erőkkel próbálja azt sugallni a világnak, hogy már felvilágosultabban állnak a nőkhöz, az elfoglalt területekről érkező beszámolók viszont ugyanolyan szigorú tilalmakról szólnak, mint a '90-es években. Az afgán lányok és nők pedig eközben teljes joggal érzik úgy, hogy a világ számára hirtelen már nem is olyan fontos az ő egyenlőségük.

Bár az ellenkezőjét ígérték, a dzsihadisták elkezdték szervezetten felkutatni azokat, akik a NATO-csapatoknak vagy az afgán kormánynak dolgoztak, és az újságírókat is üldözik.