Az MNB Monetáris Tanácsa nem 50 vagy 100, hanem 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot.

Kirill Sevcsenko azután nyilatkozott erről, hogy a nemzeti bank 10-ről 25 százalékra emelte az alapkamatot.

5,4 százalékra.

Ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

Csak a kamatfolyosón igazított.

Húsz éve nem volt ilyen magas, lassan az alapvető élelmiszerek beszerzése is komoly gondokat okoz.

Az MNB szerint az inflációs kilátásokban bekövetkező hosszabb távú, belső fundamentális változásokra reagálva nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítás szükséges.

Nem az alapkamatot, hanem az egyhetes betéti kamatot emelte ismét az MNB, ahogy egy héttel ezelőtt is. A bejelentésre erősödni kezdett a forint.

A rendkívül kedvezőtlen októberi inflációs adat alapján a kilátások se túl rózsásak.

A kamathoz egyelőre nem nyúlnak.

Jelentős inflációra lehet számítani, és ezek a kilátások a korábban vártnál tartósabbak lehetnek.

Az MNB szerint indokolt a szigorítás folytatása.

A jegybank vezetői szerint az első inflációs hullámon túl vagyunk, de ősszel jöhet a következő, így egy ideig még szükség lesz további kamatemelésekre. Az MNB azt is bejelentette, hogy mostantól kevesebb pénzt nyomtat az államnak, igaz, csak egy kicsivel.

Holnaptól 0,60 százalékról 0,90-re nő a jegybanki alapkamat. Matolcsy szerint az infláció a sikeres magyar újraindítás árnyoldala, és addig folytatják a kamatemelést, amíg nem sikerül az inflációt visszaterelni a fenntartható szintre.

A kamatfolyosó sem változott.