Harmadszor tárgyaltak Hankó Balázs államtitkárral a felsőoktatási dolgozók. Ő az egyetemek saját belső forrásaiból biztosítana pénzt a béremeléshez, az ötletet kifütyülték a tüntetők.
Harmadszor tárgyaltak Hankó Balázs államtitkárral a felsőoktatási dolgozók. Ő az egyetemek saját belső forrásaiból biztosítana pénzt a béremeléshez, az ötletet kifütyülték a tüntetők.
A sztrájkolók magasabb béreket, a tüntetők az izraeli-palesztin háború befejezését követelik.
Szerint „ha azt túlélte a magyar oktatás, ami az elmúlt két-három évben történt, akkor nem tud összeomlani”.
Csatlakoztak az ELTE és a BME aláírásgyűjtéséhez, a kutatóhálózatra szintén jellemző alacsony bérek azonnali emelését követelik.
A Budapesti Műszaki Egyetem nyílt levélben követel bérrendezést, amit már ezer dolgozó aláírt. Az egyetem vezetésében nagy a feszültség, miközben nagyon kevés pénzből, nagyon sokat dolgoznak az oktatók. Szieberth Dénessel, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének frissen kinevezett elnökével interjúztunk.
A magasabb egyetemi fokozatokban kapható átlagfizetés mára alacsonyabb lett, mint a pályakezdő tanárok bére a státusztörvény után.
Annyira betartják a törvényeket, hogy a lakossági beadványokra és kérvényekre csak egy hónap után válaszolnak.
A közoktatásban egy pályakezdő pedagógus többet kereshet, mint egy egyetemi docens.
Az oktatási központ szerint „mivel nem lehet tagadni a pedagógusok béremelését, ezért az ellenzéki médiatartalom-szolgáltatók most álhírekhez, rosszindulatú sejtetésekhez folyamodnak”.
A fizetések átlagosan bruttó 564 ezer forintra emelkedtek.
Tovább nő a bérfeszültség az állami egyetemeken oktatók és a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérrendezése miatt. Az egyetemi oktatók egy jelentős része nettó 300 ezer forint alatt keres, miközben ők képzik a jövő pedagógusait. Szerintük a bérezések körül kialakult helyzet már nem egyszerűen méltánytalan, hanem ez egy alap egzisztenciális kérdés.
Tavaly ennyi volt a havi átlagos fizetés Magyarországon. Ez egyébként 17,5 százalékos emelés, amit az államtitkárai is megkaptak.
A szakszervezet a heti kötelező munkaórák harmincnyolcról harmincötre csökkentését követeli, változatlan bérek mellett.
Az igazgatóknak állítólag csak annyi lesz a feladatuk, hogy a tankerületi központban átvegyék a kész dokumentumokat és továbbítsák azokat a pedagógusoknak.
A nagyjából kétszáz milliárd forintnyi uniós béremelési támogatáson kívül az Orbán-kormány egy olyan garanciát is kizsarolt az Európai Bizottságtól, aminek a tartalma nem nyilvános.