A kormányülés után a külügyminiszter hét gazdasági intézkedést jelentett be.
Évtizedek óta az építőiparban dolgozó szakembereket is meglepte, hogy milyen iszonyatosan megdrágultak az építkezésekhez szükséges anyagok. Orbán komoly lépéseket hirdetett, még az EU alapelveivel is szembemenne, hogy a lakásfelújítási támogatások ne mind alapanyagokra menjenek el. Viszont olyan erőkkel kellene szembeszállnia, amikre még a magyar miniszterelnöknek sincs hatása.
Januárhoz képest 11,7, az egy évvel korábbihoz képest 16,1 százalékos volt a visszaesés.
Fájóan kevés csupaüveg irodaépület volt eddig a Városliget környékén.
A májusi mélyponthoz képest viszont egész jól állt az építőipar a KSH friss adatai szerint.
55 százalékkal magasabb volt az induló cégek száma, mint a megszűnőké, de az ágazatban rengeteg a rizikó.
Úgy döntöttek, inkább ne változzon semmi.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint ha a bérük 60 százalékát meg tudnák itthon keresni, annak „nagyon erős hazahívó ereje” lenne.
Tíz éve ez a szám még 30 ezer volt.
Tavaly az ellenőrzött dolgozók 47 százalékát foglalkoztatták feketén az építőiparban.
Még az iparági átlaghoz képest is elmaradnak a bérek a felcsúti mágnás cégeinél.
Felmondták a szerződést munkaerő és építési anyag hiányára hivatkozva. Aztán elkezdték árulni ugyanazokat a lakásokat, sokkal drágábban.
Hatékonyságnövelésre.
Az Átlátszó 2017-es listáján az első öt cég mind Mészáros Lőrinc környezetében működik.
Elszabadultak az árak az építőiparban, kevés a munkás, a pályázatok beadásakor tervezett költségek hirtelen nagyot nőttek. Kósánál és Vargánál könyörögnek most a polgármesterek, hogy az elnyert EU-s pénzek mellé állami támogatást is kapjanak.