A júniusi EP-választás után új elnöke lesz az Európai Bizottságnak. A pozícióra Ursula von der Leyennek van a legtöbb esélye, de könnyen előfordulhat, hogy a befutó egy most még ismeretlen külső szereplő lesz.

Csak Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban hozott érdemi döntést az Európai Tanács. A konfliktusos témákban nem tudtak megegyezni az uniós állam- és kormányfők, és ez egyiküket sem zavarta igazán.

Gázával kapcsolatban pedig azonnali, fenntartható tűzszünethez vezető humanitárius szünetre szólított fel.

Ezért az a cél, hogy csak a létfontosságú esetekre tartsák meg a tanácsi vétót.

Az Európai Tanács az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokról, a gázai helyzetről, az Unió bővítéséről és az európai gazdák követeléseiről is tárgyal Brüsszelben. Az EP-választásra készülő politikusok nyugodtabb ülésre készülnek.

A német zöldpárti EP-képviselő szerint ezt bizonyítja, hogy az Európai Bizottság villámgyorsan, még az EU-csúcs előtt feloldotta a forrásokat.

Az orosz elnökválasztás péntek reggel kezdődött.

Nem volt egyhangúsági követelmény, így minősített többséggel elfogadták az információk meghamisítása és a választásokba való külföldi beavatkozás elleni rendeletet.

A francia külügyminiszter szerint ez Vlagyimir Putyin rendszerének valósága.

Már szerda este elkezdték győzködni a magyar miniszterelnököt, csütörtök reggelre pedig elérték, hogy Orbán is belássa, elfogytak az opciói.

Orbán nem vétózott, így villámgyors döntés született az EU-csúcson.

Elkezdődött a rendkívüli EU-csúcs. Az érkező politikusok közül a lengyel miniszterelnök használta a legkeményebb szavakat.

Orbán decemberi vétója miatt újra összeülnek az uniós állam- és kormányfők, hogy egyhangúlag döntsenek a költségvetés kiegészítéséről. A csomagnak azonban része az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás is, amit Orbán ellenez.

Ahol „mindenféle furcsa dolgok zajlanak Magyarország ellen”.

Az Európai Bizottság alelnöke szerint ha a helyzet romlana Magyarországon, Brüsszel ismét több pénzt blokkolhat.