A miniszterelnök szerint „ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne”.
Nem helyes bombákat mutogatni a kampányban.
Szerinte a uniós javaslat jelenlegi formájában Magyarország számára gázembargót jelent.
Mikulas Bek, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Csehország Európa-ügyi minisztere szerint „a magyar kormány sok mindenre hajlandó azért, hogy teljesítsék az Európai Bizottság elvárásait”.
Nem veszünk részt benne, nem küldünk kiképzőket.
Egyben azt is tagadták, hogy fegyvert szállítanának Oroszországnak.
Timothy Garton Ash-sel, az Oxfordi egyetem történész professzorával arról beszélgettünk, merre tolja az EU-s integrációt az orosz-ukrán háború, megnyerheti-e bárki ezt a háborút és mit érhet el Orbán Viktor a szankcióellenes retorikával.
A balkáni ország egy lépéssel közelebb kerül az Unióhoz.
Haladékot kaphatnak.
Mostantól nyílt pályázaton fogják kiválasztani, kik végezhetik a felzárkóztatást a legszegényebb falvakban.
Az uniós országok vezetői mellett Prágába várják Liz Trusst, Erdogant, a nyugat-balkáni államok és több posztszovjet ország vezetőjét is.
Van közöttük olyan is, amely az energiaszektort érinti, ami eddig vörös vonal volt a magyar kormány számára.
A gazdag országok megsegítik a saját cégeiket, a szegényeknek meg nem adnak semmit, rótta fel Orbán a szerb elnök és az osztrák kancellár oldalán, akikkel migrációügyben találkozott.
Először van érdemi eszköz az Európai Unió intézményeinek kezében, hogy a jogállamiságot erősítő intézkedéseket kényszerítsen ki az Orbán-kormányból. Működhet? Ezt vitatjuk meg az Országzászló 3. adásában.
