Mindkét ország vezetője német-francia együttműködésről, közös nukleáris elrettentésről és az európai biztonsági rendszerek átalakításáról beszélt.

A Tisza-elnök az ukrajnai tűzszünetről és lengyel-magyar kapcsolatok újjáépítéséről tárgyal Donald Tuskkal.

Berlin pár órával a francia elnök interjúja után határozottan elutasította a közös hitelfelvételt, így ez a legújabb epizód az Emmanuel Macron és Friedrich Merz közötti, a kereskedelemtől kezdve a Donald Trumphoz fűződő viszonyig terjedő viták sorában.

Ezért két néppárti állam- vagy kormányfőt megbíztak azzal, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne jobban használni az EU kölcsönös védelmi záradékát.

Szerdán hat ország miniszterei tárgyalnak a lehetséges gyorsabb döntéshozatalról és külön projektekről, melyekben nem venne részt minden uniós tagállam. A cél az, hogy Európa gyorsabban, egységesebben reagáljon a gazdasági és geopolitikai kihívásokra.

A kormányon lévő Kereszténydemokrata Unió gazdasági szárnya azt javasolja, hogy töröljék el a munkavállalók törvényben biztosított jogát a részmunkaidős foglalkoztatásra, és akik kevesebb órában szeretnének dolgozni, kérjenek külön engedélyt.

Mindketten alkotmányos akadályokra hivatkoztak, és készek tárgyalni a kérdésről.

Jogvédők szerint a hivatalosan elismert 2000-nél is több a halott, és 10 ezer feletti a letartóztatottak száma.

„Nekünk, európaiaknak még erősebben és saját erőből kell megvédenünk, képviselnünk magunkat”, mondta Friedrich Merz.

Szíria romokban hever és egyes részein még harcok folynak, de „a német társadalomnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a bűnözők elhagyják az országot”.

Meglepő fordulattal, de az uniós vezetők sikerével ért véget az EU-csúcs. Az éjszaka legnagyobb nyertese a belga miniszterelnök, legnagyobb vesztese pedig a német kancellár lett. Az alternatív kommunikációt folytató magyar miniszterelnöknek be kellett érnie a szimbolikus ellenállással.

Két éve nem volt akkora tétje az EU-csúcsnak, mint most. A politikusoknak el kell dönteniük, hogy felhasználják-e az EU területén befagyasztott 210 milliárd eurónyi orosz vagyont Ukrajna finanszírozására. A tervet többen ellenzik, köztük a vagyon legnagyobb részét kezelő Belgium.

Soha nem voltunk olyan közül a háború lezárásához, mint most – mondják Washingtontól Berlinig, az ukránok mindjárt alá is írnák a megállapodást. Kivel szemben játszik Európa, és mi venné rá a Kremlt a megegyezésre?

Egy új javaslat szerint mégsem kéne teljesen leállni 2035-re a benzinről és a dízelről, maradhat valamennyi hibrid is a gyártósorokon.

Például jogilag kötelező vállalásokat tennének arra az esetre, ha Ukrajnát a jövőben fegyveres támadás érné.