A miniszterelnök politikai tanácsadója azt mondta, hamarosan lesz a témával kapcsolatban hivatalos bejelentés is.

Az uniós állam- és kormányfők az EU-csúcson másodszor próbálják meg kiválasztani az uniós intézmények vezetőit. A három nagy pártcsalád már megegyezett a személyekről, de Giorgia Meloni és Orbán Viktor még így is bekavarhat.

Az amerikai külügy szerint az európai lapok - köztük a 444 - szankcionálása azt jelzi, hogy a Kreml fél az igazságtól.

Orbán szerint ez már múlt hétfőn eldőlt.

Claudiu Târziu szerint ők eddig sem akadályozták Orbánék felvételét.

A pártban korábban azt mondták, minden megtesznek, hogy ne vegyék fel a Fideszt az ECR-be. Most örülnek, hogy sikerült kívül tartani a „putyinistákat”.

A tartományok egy sor területen nagyobb önállósságot kapnak, kisebb lesz az újraelosztás, a déli régiók szerint ez még inkább szétszakítja Olaszországot.

Az olasz lap azt írja, az ECR több finn, belga, svéd és cseh tagpártja jelezte, hogy nem akarja látni a Fideszt az EP-frakcióban.

A tárgyalás után nem tudta megmondani, milyen jövő vár a Fideszre.

Az olasz elnök a G7 csúcstalálkozó után mondta ezt, ahol megállapodtak egy 50 milliárd dolláros hitelről Ukrajnának.

Megválasztották az Európai Parlament új képviselőit. A friss eredményeket Hegedűs Dániellel, a German Marshall Fund elemzőjével értékeltük.

Ők szerezték a legtöbb voksot, de a Demokrata Párt nem sokkal maradt le mögöttük.

Váratlanul jól szerepelt a Fidesz által háborúpártinak titulált pártcsalád, miközben az euroszkeptikus radikálisok több országban is javítottak.

A választás után Giorgia Meloni pártcsaládjához csatlakozna, szabadságszigetnek látja Magyarországot.

Tektonikus mozgások a jobboldalon az EP-választások előtt, de hiába akart Orbán lenni a nagy egységteremtő, most mások viszik el előle a show-t. Mindenki Meloninak udvarol, a Néppárt még jól is járhat az átmozgásokkal, von der Leyen bizottsági elnöksége viszont megkérdőjeleződött. Mi áll az AFD kitúrása mögött, hol osztanak lapot a Fidesznek?