Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegedett az elmúlt 30 évben, mint a világ többi része (az Északi-sarkvidéket nem számítva külön régióként).
A 2030-ig történő jelenlegi kötelezettségvállalások teljes körű teljesítése is kb. 2,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedéshez és világszerte katasztrofálisan szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezetne.
Ha ebben az ütemben folytatódik a klímaváltozás, akkor a Száhel-övezetben, Északkelet-Afrikában meg Dél- és Délnyugat-Ázsiában a hőség meghaladhatja az ember fizikai tűrőképességét.
Látszik az űrből.
Ötven-ötven százalék.
A kutatók 200 órányi merülés után tudták megállapítani, hogy a zátony 3 kilométer hosszú, 65 méter széles, egyes korallok pedig a 2 méteres átmérőt is elérik.
Az elmúlt 50 évben keletkezett hő több mint 90 százalékát az óceánok nyelték el.
Egy friss tanulmány szerint 2021 legpusztítóbb természeti katasztrófái összesen 170,3 milliárd dollárnyi kárt csináltak. A legtöbb kárt a heves esőzések, ciklonok és áradások okozták.
Tavaly júniusban mérték, most hagyták jóvá.
Szubtrópusi áramlatok tettek be a télnek.
És 1880 óta mérik.
A Glasgow-ban megrendezett ülés két hétig tartott és még az utolsó pillanatban is érkezett módosító javaslat.
Ha a globális felmelegedés meg is állna az iparosodás elejéhez képest 1,5 fokkal magasabb hőmérsékleten, a következő évszázadokban akkor is nőni fog a tengerek szintje, és 500 millió ember otthonát mossa el.
Azt is csak akkor, ha az üvegházhatású gázok csökkentésére hozott stratégiájukat tartani tudják az országok.
Fontosak az egyéni döntések, de önmagukban nem sokat érnek: a klímakatasztrófa elkerüléséhez rendszerszintű változások kellenek. Többek között erről szól a vezető amerikai klimatológus, Michael E. Mann idén megjelent könyve.