gondnokság

2021. március 19.
2021. február 5.
2020. július 21.

Feleségével sem találkozhat Péter, akit az állam ósdi szemlélete miatt fosztottak meg jogaitól

Emberek ezreinek jelent súlyos jogfosztottságot a gondnokság intézménye Magyarországon. Sajnos túl gyakran találkozunk olyan ügyekkel, amikor az orvosok és a bíróságok is úgy gondolják, hogy akkor tesznek jót egy fogyatékossággal vagy pszichiátriai betegséggel élő, de önellátásra képes, belátási képességének birtokában lévő emberrel, ha elveszik tőle a jogot, hogy a saját életéről maga döntsön.

2020. június 1.
2019. november 11.

Csak orvoshoz akart menni, évekig tartó pereskedés lett a vége

Lajos egyedül intézi az ügyeit, dolgozik és családja is számíthat rá a mindennapokban, mégis gondnokság alá akarták helyezni. Méltatlan és elszomorító, hogy egy alaptalan kórházi jelzés miatt elindulhat a gondnokság alá helyezési eljárás. Ezzel a gyámhatóság évekig tartó pereskedésnek tehet ki bárkit, akiről egyetlen orvos azt gondolja, hogy pszichiátriai betegsége miatt nem tud felelősen dönteni a saját életéről. Szerencsére Lajos nem hagyta magát.

2019. szeptember 25.
2018. július 24.

Öt könyvem jelent meg, mégsem dönthetek az életemről

Ferencnek hívnak és 2001-ben skizofrénia mentális betegséget állapítottak meg nálam az orvosok. Ezzel a betegséggel nem mindig egyszerű együtt élni. Jómagam az önkutatáshoz fordultam, azzal próbálkozom, hogy az elmém és az értelmem erejével feltárjam a saját lelkem érzésvilágát és ezáltal megszüntessem a tudathasadásos betegséget és visszahozzam a test-lélek-szellem harmonikus működését. Úgy vélem, hogy jó úton járok, de ez egy lassú folyamat. 2016-ban hivatalból elindítottak ellenem egy gondnokság alá helyezési eljárást, hogy ne dönthessek az életemről. A TASZ képvisel a perben és most szeretném elmesélni, min mentem keresztül.

2018. április 25.

Ne azzal védjük meg, hogy megfosztjuk a jogaitól!

Lajos egy Pest megyei településen él, szülei halála óta testvérei között ingázva (a nevet megváltoztattuk). Húga napi 8-10 órát dolgozik, kisgyermekére hetente három-négyszer Lajos vigyáz. Ha kell főz, bevásárol, vagy ételt hoz a krisnások ételosztásáról. Ügyeit önállóan intézi, ha szükséges, nagynénje segíti a hivatalos levelek megírásában. Lajos autizmussal és skizofréniával él, kismértékben halláskárosodott is, de eddig elboldogult az életben. Rokonai segítik, megtalálta a fogyatékossággal élő embereket segítő civil szervezeteket, állami támogatásban részesül. Aztán egy kórházi kezelést követően, a kórház jelzésére belépett az életébe a gyámhatóság és megkezdődött a gondnokság alá helyezési per.

2018. április 6.

A fogyatékossággal élőknek kell a választójog!

A választáson való részvétel arról is üzen, hogy ki szólhat bele egy ország jövőjének alakításába, ki tartozik egy politikai közösséghez. Az afroamerikai emberek által kivívott  jog és a nőjogi mozgalom eredményei után sokan az utolsó választójogi mozgalomként tekintenek a fogyatékossággal élő emberek szavazati jogának elérésére. Magyarországon 2014-ben 46 583, 2016-ban pedig 49 2016 gondnokság alatt álló személy volt kizárva a választójogból. Ferenc egy volt közülük.

2018. április 5.
2018. január 18.

A kormánynak meg kell mondani, hogy mit tett a fogyatékossággal élő emberekért

Magyarországon 2016. december 31-én 57 039 fogyatákossággal élő ember állt gondnokság alatt a KSH adatai szerint. Ezek az emberek jogi szempontból gyermeknek minősülnek, életük legalapvetőbb kérdéseiben sem hozhatnak döntéseket. A gondnokuk határozza meg, hogy hol és kivel éljenek, hogy mit dolgozhatnak, vagy éppen megszülethet-e a gyermekük attól függően, hogy mely ügyekben állnak gondnokság alatt. Miért baj ez, mit szól ehhez az ENSZ és hogy állunk az alternatívákkal?

2017. november 20.
2017. október 5.
2017. szeptember 10.
2016. november 18.
2016. szeptember 15.

Hogyan juss ki a pszichiátriai otthonból?

Mióta élsz itt?Néhány hónapja vagy már 10 éve?És néha belenézel a tükörbe, és elmondod magadnak, hogy elvették a méltóságod. És egyre halványabb az arcod.Pedig volt életed. Volt munkád. Volt kereseted. Volt családod és voltak barátaid. Volt szabadságod, lakásod, kocsid.De most az intézet udvarát kapálod, és művészetterápiás képeket festesz.De néha gondolsz rá, hogyan lehetne kijutni. Hogy talán fel lehetne hívni valakit, hogy segítsen neked. Talán az ombudsmant. Talán egy ügyvédet. Talán egy jogvédő irodát.De még nem hívtad fel.Nem baj. Nem vesztettél sokat.Az igazság az, hogy emberi jogokkal nehéz kijutni. Sajnos, ez a tapasztalat. Mi itt a TASZ-nál azért dolgozunk, hogy te ki tudj onnan jutni. De három év alatt három ügyvéddel kereken 1 embert tudtunk kijuttatni.Ez az igazság. Nem mi leszünk a megváltód.A jó hír az, hogy ha elszántad magad, hogy kijutsz, minden esélyed megvan a sikerre. Van egy majdnem biztos módszere a kijutásnak.Egy olyan módszer, amit kevesen alkalmaznak. Viszont akik belevágnak, és kitartanak mellette, azok gyakran sikerrel hagyják maguk mögött a pszichiátriai betegek otthonát.

2016. június 14.

Hogyan segíts egy "pszichiatriai beteget" úgy, hogy még hálás is legyen érte?

Képzeld csak el.Egy nap kicsúszik a lábad alól a talaj. Elhagy a párod, kirúgnak a munkahelyedről, és megindulsz a lejtőn.Inni kezdesz, és elhanyagolod magad. Pár nappal később másnaposan ébredsz az utcakövön.Két lehetőség közül választhatsz.Kihívják a mentőt, és bevisznek a János kórházba, ahol gyógyszeres kezelést kapsz a zárt osztályon, majd gondnokság alá helyeznek.Vagy minden hivatalos ügyintézés nélkül odaül melléd valaki a kőre, és azt mondja: „Szia, nekem az a dolgom, hogy segítsek neked. Nem fogom megmondani, mire van szükséged, és nem fogok prédikálni sem, hogy hagyd abba az ivást. És nem megyünk hivatalba sem. Csak figyelek rád, és segítek abban, amit kérsz tőlem.Melyiket választanád?

2016. február 7.

„Nekem itt jó sorom lesz” – hová költözik majd 660 fogyatékos intézetlakó?

A TASZ már tavaly novemberben is beszámolt róla, hogy több éves folyamat végére érnek az országszerte bezárás alatt álló bentlakásos intézetek. Mostanra ugyanis mérföldkőhöz érkezett a Kormány által 2012-ben elindított folyamat: több mint hatszáz fogyatékos ember és pszichiátriai ellátott költözhet új, sokkal emberibb lakhatási típusokba. Azonban sok mindent nem tudunk még a most záruló programokról.

2015. november 17.

Hogyan fosszunk meg egy idős embert a szabadságától?

Idősödő, hányattatott sorsú és szociális otthonban élő hölgy ügyfelünket két éve akarja gondnokság alá helyeztetni a gyámhivatal – egyértelműen a szociális otthon fellépése miatt. Ép értelmű, 8 éve minden pszichiátriai tünettől dokumentáltan mentes, ezért elsődlegesen a cselekvőképesség teljes korlátozására irányuló kereset elutasítását, másodlagosan az egyéni autonóm cselekvési szabadságot nem korlátozó támogatott döntéshozatalt kértünk számára. Első fokon két hete hirdetett ítéletet a bíróság.

2015. október 26.

Ápolást akart, gondnokság alá helyezték volna II.- A történet az édesanya szemszögéből

Korábbi bejegyzésünkben egy fiatal izomsorvadással küzdő nő történetét meséltük el, aki házi ápoláshoz szeretett volna igazolást kérni háziorvosától. A háziorvos azonban ahelyett, hogy segített volna neki, a gyámhatósághoz fordult, és kérte gondnokság alá helyezését annak érdekében, hogy akarata ellenére is intézetbe utalják. A TASZ Esztert képviselte az ügyben, a családtagokkal nem volt kapcsolatunk. Eszter édasanyja megkeresett minket cikkünk megjelenése után, az ő hozzájárulásával meséljük el újra a történetet, az ő szemszögéből. 

2015. szeptember 28.

Ápolást akart, gondnokság alá helyezték volna

Eszter 25 éves, súlyos izomsorvadással élő, mozgásképtelen nő, aki szüleivel él egy főváros környéki kistelepülésen, tisztes szegénységben. Szülei mindeddig ápolták és gondozták, azonban édesanyja, aki eddig egész nap otthon volt vele, munkát kapott egy helyi cégnél, és szeretett volna elhelyezkedni. A család nagyon örült a lehetőségnek, már csak azt kellett megoldani, hogy Eszternek segítsen valaki napközben. Ezért Eszter a helyi önkormányzathoz fordult, hogy biztosítsák neki a szociális törvény szerinti házi segítségnyújtást. Itt kezdődtek a gondok. 

2015. március 5.

Választójogi reform a tárgyalótermekben?

Súlyos jogsértés, hogy a fogyatékos személyeket a gondnoksági eljárásokban a bíróságok megfoszthatják választójoguktól. Az adatok azt mutatják, hogy a bíróságok egyre ritkábban élnek e jogukkal. 2012-2013-ban közel tízezer ember kapta vissza választójogát. Mintegy 40 ezren ugyanakkor továbbra sem szavazhatnak. 

2015. február 10.

Joga van ügyvédet fogadni

“Nem tudom mit akarnak, ő nem írhat alá semmit” mondta indulatosan a gyámhivatali ügyintéző, mikor ügyvédünk az asztalára tette a meghatalmazását, és kérte a gondnoksági eljárással kapsolatos összes dokumentációt. Az ügyintéző magyarázni kezdte: fogjuk már fel, ügyfelünk értelmi fogyatékos, azért él az intézetben, és aki értelmi fogyatékos, az nem írhat alá semmit sem, nemhogy még ügyvédi meghatalmazást. Egy másik alkalommal egy pszichiátriai intézet bejárata előtt fagyoskodtunk, nem engedtek be minket, mert nem látogatási időben érkeztünk, és a gondnokkal sem egyeztettük a láthatást. Két ápoló szólította fel ügyfelünket, hogy lépjen hátra a kerítéstől, tegye le a tollat, mert ő nem írhat alá semmit a gondoka tudta nélkül. Méltatlan helyzet volt: ügyvéd és ügyfele a kerítés rácsain tologatták át egymásnak a képviseletről szóló meghatalmazást. 

2015. február 5.

Mondj igent - a diszkriminációmentes házasságra!

Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Házasság hetét Magyarországon – a köztársasági elnök felesége védnökségével, az elmúlt években minisztériumi támogatással és a közmédia csatornáin népszerűsítve. Ezt az alkalmat megragadva a mondjigent.tasz.hu oldalunkon 10 napon keresztül neves magyar írók segítségével mutatjuk be, hogy számos olyan magyar állampolgár van, aki nem házasodhat a szerelmével, számos, szeretetben és gazdasági közösségben élő párt nem véd a jog, és számos olyan család van, akit a magyar állam hivatalosan nem tekint családnak. Február 6-tól tartsatok velünk és olvassátok el Dragomán György, Gerlóczy Márton, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófia, Kiss Tibor Noé, Pungor András, Rácz Zsuzsa, Szilasi László, Tompa Andrea és Tóth Krisztina írásait.

2013. november 29.

Aki segítséget kér, méltatlan a köz bizalmára

Állását veszítheti az agorafóbiás bíró, a depressziós bírósági fogalmazó, a tájékozódási zavarral küzdő közjegyző akkor is, ha alkalmasságukat megvizsgálták, és munkáját makulátlanul végzik. Nincs biztonságban a saját pénzügyeit nehezen intéző ápoló sem. Nem az agorafóbia, a tájékozódási zavar, a depresszió vagy a pénzügyi járatlanság miatt, hanem csak akkor, ha segítséget kérnek döntéseik meghozatalában. A kormány új javaslata szűkítené a közbizalomra érdemes személyek körét, és elrettentené a segítségkéréstől azokat, akiknek erre szükségük lenne.

2013. augusztus 28.

Hogyan lesz állami gondozott egy csecsemő, miközben vannak szülei

Máté élete első tíz hónapjában négy különböző helyen élt, mire a gyermekvédelem gondoskodásából visszakerülhetett saját családjához. A másodfokon eljáró hatóság megállapította, hogy a családot megfelelő indokok nélkül tették ki traumák sorozatának. Egyedi esetről van szó, vagy rendszerszerű hibáról? Esetleg azért történhetett meg mindez, mert Máté cigánynak született? 

2013. augusztus 19.

Rózsaszín jogfosztás

Közszolgálati jogviszonyban törvényesen veszélyeztethetők a fogyatékos állampolgárok. A gondnokság alá helyezés elavult és sokszor jogfosztó védelmi eszköz. Akit gondnokság alá helyezünk, azt gyakorta nem megvédjük, hanem még nagyobb kiszolgáltatottságba taszítjuk. A kormány az ENSZ felszólítására és a civilek nyomására is módosítana. Izzadságszagú, kínosan gyenge reformterveket tettek közzé. (Kép forrása.)

2013. május 27.

Az Ön választójoga is célkeresztben?

          A magyar választójog immár hagyományosnak tekinthető eleme a gondnokság alá helyezett személyek választójogának korlátozhatósága. Most három kormánypárti képviselő javaslata kiterjesztené a korlátozás lehetőségét minden cselekvőképes állampolgárra. Lehet, hogy Önre is.Pedig a választójog korlátozásának jelenlegi alaptörvényi szabályozása is ellentétes a nemzetközi joggal és a nemzetközi gyakorlattal. Az elmúlt két évben nemzetközi testületek sokasága deklarálta, hogy a gondnokság alá helyezett személyek választójoga semmilyen formában nem korlátozható. A hazánk által a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény kategorikusan tiltja a korlátozást, az ENSZ illetékes bizottsága pedig tavaly októberben hívta fel hazánkat a korlátozás eltörlésére, azzal nyomatékosítva kérését, hogy egy éven belül – idén októberig – be kell számolnunk a kedvező lépésekről. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága önálló tanulmányban bírálta a korlátozást. Nemcsak az ENSZ lépett az ügyben: a Velencei Bizottság, az Európa Tanács Miniszterek Tanácsa is egyértelmű állásfoglalásokat tett közzé. Az, hogy a nemzetközi jog szerint a fogyatékos állampolgárok választójoga semmilyen formában nem korlátozható, mára közhellyé, teljes mértékben elfogadottá vált.  Japánban a napokban született döntés a korlátozás eltörléséről, Horvátországban pedig tavaly lépett életbe olyan szabályozás, amely minden, akár súlyosan értelmi fogyatékos személy választójogát védelmezi. Írország, Ausztria, Olaszország már régen nem alkalmaz semmilyen restrikciót. Ehhez képest Magyarország kormánya köti az ebet a karóhoz, és az Alaptörvény alkotmányos alapot teremt ahhoz, hogy a belátási képesség hiányára hivatkozva elvonható legyen a felnőtt állampolgárok választójoga. A beterjesztett javaslat 2. §-a ennek megfelelően teszi le voksát a korlátozás fenntartása mellett: a polgári bíróságoknak minden egyes gondnoksági eljárásban hivatalból dönteniük kell az érintett személyek választójogáról. A szégyenteljes korlátozás fenntartása azonban nem a javaslat legdurvább eleme. Úgy tűnik ugyanis, hogy a képviselői önálló indítvány a cselekvőképesség kérdésétől függetlenül is meg kívánja alapozni a választójog korlátozását. A meglehetősen zavarosan szövegezett javaslat lehetővé teszi “nagykorú személy választójogból való kizárásának” kezdeményezését gondnokság alá helyezési eljárástól függetlenül is: a javaslat szövegéből egyrészről nem következik, hogy erre kizárólag a gondnoksággal kapcsolatos eljárások keretében kerülhetne sor, másrészről pedig a választójog kizárása bármely nagykorú személy esetében kezdeményezhető lenne. De milyen alapon?Az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése értelmében a választójog kizárása – a fogyatékossággal élő személyeknél maradva – a belátási képesség korlátozottságára való tekintettel rendelhető el. Adott esetben tehát a bíróság a gondnoksággal kapcsolatos eljárástól függetlenül elsőként megállapíthatná az érintett nagykorú személy belátási képességének korlátozottságát, majd ennek következményeként határozhatna a választójog megvonásáról. Ezen eljárásra semmilyen speciális szabályt, garanciát nem fogalmaz meg  a javaslat.Mivel a választójog ilyen jellegű megvonására irányuló eljárásjogi szabályozás nem létezik, ezért – amennyiben a T/11200. számon előterjesztett törvényjavaslat megalkotói az itt elemzett módon értelmezik a (4) bekezdés szövegét – újabb, ezzel a kérdéssel foglalkozó törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztésére számíthatunk a közeljövőben. Valóban ez lenne a jogalkotó szándéka? Ha igen, akkor innentől fogva nem csak a fogyatékos állampolgárok, hanem minden magyar választópolgár szavazati joga megkérdőjelezhető, kétségbe vonható vagy akár el is vehető.Fentebb láthattuk: számos ENSZ fórum és európai regionális jogi keretek is kimondják, hogy a gondnokság alá helyezett személyek választójogát nem lehet kizárni vagy korlátozni sem a cselekvőképességük megállapított korlátozottságára vagy kizárására való tekintettel, sem pedig fogyatékosságuk alapján. Bármi legyen is a jogalkotó szándéka a javaslat 2. § (4) bekezdésének szövegével, a jogszabály szövege nemzetközi jogot sért. Csakúgy, mint maga az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése is.Jelenleg tehát nem lehetünk biztosak a kormánypárti képviselők szándékai felől: a javaslatban olvashatók éppen úgy lehetnek elírás vagy kapkodás következményei, mint a választójog aláásásának tudatos kezdeményezése is. De ha a magyar kormány jottányit sem tiszteli fogyatékos polgárainak politikai jogait, vajon mi oka lenne rá, hogy mások jogainak ne rontson neki?Verdes Tamás

2013. április 13.

Az ENSZ a fogyatékos magyar nők jogsérelmére figyelmeztet

Az ENSZ Nők jogaival foglalkozó bizottsága közzétette a Magyarországra vonatkozó jelentését: hazánkban súlyosan sérülnek a fogyatékos nők jogai, különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a gondnokság alá helyezett, intézetekben élő nők, akiket tömegesen kényszerítenek fogamzásgátlásra. Nézze meg a MEOSZ és TASZ közös filmjét!

2013. február 19.

Nemzetközi jogot sért az új polgári törvénykönyv - Áder Jánosnál a labda

Tíz szervezet, köztük több fogyatékos személyeket képviselő országos egyesület, valamint elismert szakemberek és kutatók fordultak Áder János köztársasági elnökhöz azért, hogy az új Polgári törvénykönyvet aláírás előtt küldje meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. Az aláírók szerint ugyanis a törvénykönyv azzal, hogy megtartja a kizáró gondnokság vagy a cselekvőképesség teljes korlátozása lehetőségét, súlyos alapjogi sérelmet konzervál. Nézze meg filmünket!

2013. február 13.

Baj van az új Ptk-val. 2. rész: Kozmetikázzák a fogyatékos állampolgárok jogfosztását

A TASZ cikksorozatban mutatja be mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nem csak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat az elfogadott törvényben. Korábbi írásunkban a családi jog alapjogsértő vonatkozásait tárgyaltuk. Ebben a részben  a gondnoksági rendszer elmaradt reformjával foglalkozunk.

2012. október 31.

Választójog nélkül - a politikai közösség peremén

A fogyatékos személyek választójogának korlátozása az európai politikai hagyomány megszokott eleme. Mélyen beépült mind a választópolgárok, mind a politikusok tudatába, és maguk az érintettek is hajlamosak elfogadni a korlátozást. Európa lebontja a jogfosztás eszközeit, Magyarország azonban csak kozmetikázza.

2012. június 20.

A kormány nem vállal felelősséget az Alaptörvényért

Egyszerű választójogi kérdést tettünk fel a KIM-nek, az első válasz szerint egy egyéni képviselői indítványról nem őket kéne faggatnunk.A zavarba ejtő kérdés a gondnokság alá helyezett személyek választójogára vonatkozott. Az Alaptörvény ugyanis lehetővé teszi választójoguk korlátozását akkor, ha erről bírósági döntés áll rendelkezésre. Adatkérő levelünkben (pdf) részletesen ismertettük a magyar szabályozással ellentétes nemzetközi jogi helyzetet, majd feltettük a kérdést, a kormány hogyan kívánja orvosolni az Alaptörvény által megalapozott jogsértést. Végül kértük a minisztériumtól, hogy juttassa el számunkra a releváns hatástanulmányokat. Meglepő választ kaptunk.

2012. március 19.

Egy egyezménynek is lehet szíve

Az Új Polgári Törvénykönyv tervezetében olvasható gondnoksági szabályozással hazánk bizonyosan meg fogja sérteni a fogyatékosügyi ENSZ egyezményt. Erről korábban részletesen írtam. Érdemes most röviden szemügyre venni, hogy mit vár el az egyezmény a tagállamoktól. Hallgassuk meg Gombos Gábort, a bizottság magyar tagját, olvassunk bele az ENSZ dokumentumaiba, és nézzünk egy gyakorlati példát!Gombos Gábor (az ENSZ Fogyatékos személyek jogaival foglalkozó bizottságának magyar tagja) szerint “ha valakitől megtagadjuk a cselekvőképességet, akkor ezzel a hozzáférését tagadjuk meg bármilyen más jogához.” Ez az a körülmény, amiért a cselekvőképesség kérdését az ENSZ egyezmény szívének, a fogyatékosságügyi jogok legfontosabb elemének tekintik.(Interjú Gombos Gáborral, az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogai bizottságának magyar tagjával)Mire mond nemet az ENSZ egyezmény?Az egyezmény egyértelműen nemet mond a hagyományosan elterjedt, a fogyatékos emberek jogait korlátozó jogintézményre. Az egyezmény 12. cikke azt várja el a tagállamoktól, hogy a lehető legkevésbé korlátozzák a fogyatékos állampolgárok cselekvőképességét. Nem vitatja, hogy a fogyatékos emberek sokszor kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe, lehetnek átverés vagy csalás áldozatai. De a védelem olyan formája, amely a lehetséges áldozatokat jó előre megfosztja döntési szabadságuktól, elfogadhatatlan a számára. Az ilyen védelem bizonyosan könnyű megoldás, de inkább árt, mint használ a fogyatékos embereknek.12. cikk. Törvény előtti egyenlőség  1. A részes államok újólag megerősítik, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek joguk van ahhoz, hogy a törvény előtt mindenhol személyként ismerjék el őket.2. A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyeket az élet minden területén másokkal azonos alapon megilleti a jog-, illetőleg cselekvőképesség.3. A részes államok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességének gyakorlásához esetlegesen szükséges segítség hozzáférhetővé váljon.4. A részes államok biztosítják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó valamennyi intézkedés, a nemzetközi emberi joggal összhangban, megfelelő és hatékony biztosítékokat tartalmaz a visszaélések megelőzésére. Az ilyen biztosítékok garantálják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó intézkedések tiszteletben tartják a személy jogait, akaratát és választásait, összeférhetetlenségtől és indokolatlan befolyástól mentesek, arányosak és a személy körülményeire szabottak, a lehető legrövidebb időre vonatkoznak, továbbá hogy a hatáskörrel rendelkező, független és pártatlan hatóság vagy igazságügyi szerv rendszeresen felülvizsgálja azokat. A biztosítékok azzal arányosak, amilyen mértékben az adott intézkedések érintik a személy jogait és érdekeit.5. E cikk rendelkezéseire figyelemmel a részes államok minden megfelelő és hatékony intézkedést megtesznek a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogának biztosítására a tulajdonhoz való joghoz és az örökléshez való joghoz, saját pénzügyeik ellenőrzéséhez, továbbá bankkölcsönhöz, jelzáloghoz és más pénzügyi hitelhez való egyenlő hozzáféréshez, illetve biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyeket önkényesen ne foszthassák meg vagyonuktól. (Az egyezmény teljes szövege itt olvasható)

2012. március 8.

Új nevet a jogfosztásnak!

Az Alaptörvénybe írt választójogi korlátozás után a új Polgári Törvénykönyv tervezete is szomorú bizonyítéka annak, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere magasról tesz a fogyatékossággal élő magyarok állampolgári jogaira. A jelenlegi szabályozás a fogyatékos állampolgárok kirekesztésének legfontosabb törvényes tartópillére, amelynek átfogó reformja nélkül e népesség helyzetében igazi javulás nem fog bekövetkezni. A Fidesz-KDNP tervezete megőrizné a jogfosztó struktúrát.

2012. február 13.

Újabb sallerra várva

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Hivatala 2011. december 21-én közzétett tanulmányában egy régóta  húzódó vita végére tett pontot. Ha eddig nem tudtunk egyértelmű választ adni a kérdésre, hogy vajon a nemzetközi emberi jog elfogadhatónak tekinti-e a gondnokság alá helyezett személyek választójogának korlátozását, akkor most már egyértelmű a válasz: nem elfogadható számára a gondnokoltak választójogának automatikus és általános korlátozása, de elutasítja azt is, ha a gondnokság alá helyezett személyek választójogáról egyenkét döntenek a bíróságok, és csak indokolt esetben korlátozzák a választójogot.

2010. november 15.

Egyezményt sért a magyar választójog

Legkésőbb május óta tudjuk, hogy a magyar Alkotmány megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy a gondnokság alá helyezett személyeket automatikusan megfosztja választójoguktól – és hazánk megsért vele más, ugyancsak önszántából ratifikált nemzetközi dokumentumot, jelesül az ENSZ fogyatékosságügyi egyezményét is, amelyet a világon másodikként hirdetett ki a magyar Országgyűlés. Ha meggondoljuk, hogy a választásokon való részvétel joga a demokratikus társadalmak egyik legfontosabb tartópillére és az állampolgárok egyik legfontosabb joga, beláthatjuk, hogy nem jelentéktelen kérdésről van szó.