Az orosz állami televízió ősszel jelentett arról, hogy az orosz titkosszolgálat megbízást kapott a „hazaáruló” Makszim Kuzminov megölésére.
Azért, mert házi őrizete alatt kommunikált külföldi országok vezetőivel.
Valerij Sajtanovot még a totális orosz–ukrán háború előtt, 2020-ban kapcsolták le.
Csalással vádolta meg az orosz hatóságokat, és bírálta Putyin kiberbiztonsági megbízottját.
Karim Maszimovot, a nemzetbiztonsági bizottság elnökét a 2022. januári zavargások idején tartóztatták le. Helyettesei sem úszták meg börtön nélkül.
Erre hivatkozva szokták félreállítani a rendszernek kellemetlen szereplőket.
Az ellenzéki vezetőt az alkotmányos rend megdöntésére irányuló összeesküvés vádjával ítélték el koncepciós perben.
Az ügyészség szerint kenőpénzeket vett át, és az is lehet, hogy a Kremltől kapott utasításokat.
„Ezeknek az embereknek célszerű gondosan bezárniuk éjszakára az ajtókat, nehogy ők is az elcserélhetők közé kerüljenek.”
Az orosz propagandistává avanzsált „politikus” állításait magyar oldalak is terjesztik.
Mit jelent most az ukrajnai háború ellen felszólaló oroszok számára az orosz büntetőtörvénykönyv „hazaárulásról” szóló 275. cikkelye?
Nem ezért, de elnapolták a tárgyalást, amelyen arról döntöttek volna, hogy őrizetbe vegyék-e Petro Porosenkót.
De nemcsak őt, több más tisztségviselőt is őrizetbe vettek.
Abban az illegális szénvásárlási ügyben, amelynek másik főszereplője Viktor Medvedcsuk oligarcha.
Ivan Szafronov védőügyvédeit még a nyomozati anyag közelébe sem engedik. A nyilvánosság teljes kizárásával zajlik majd az ügy bírósági szakasza is.