A herszoni front az ukrán parancsnokság hallgatásának ködjébe burkolózik, közben az oroszok Donyeck városánál vonnak össze csapatokat annak reményében, hogy így teljesítsék Vlagyimir Putyin irreális célkitűzését.
Az ukrán hadsereg műveleti biztonságot szolgáló hallgatagságát próbálják kihasználni. Az ukrán ellenoffenzíva azonban minden jel szerint a várakozásoknak megfelelően halad.
Sok a talán, mert az ukrán hadsereg a háború során mindig is nagyon ügyelt a műveleti biztonságra, vagyis csak elenyésző mennyiségű információt oszt meg a folyamatban lévő műveleteiről. Az biztos, hogy a herszoni front teljes hosszában támadást indítottak.
A herszoni ellentámadás előkészítésével rákényszerítették az oroszokat, hogy erőket csoportosítsanak át északról, ahol Szlovjanszk térségében sikeres ukrán akciók indultak. Közben az oroszok próbálják iszlamista terroristákra fogni a krími robbanásokat.
A Dnyipro folyó nyugati partján állomásozó orosz csapatok egyre nehezebb helyzetben vannak, a parancsnokságukat át is telepítették Herszon megye keleti részére, ám a régóta ígért ukrán ellentámadásnak is megvannak a maga komoly korlátai a térségben.
Hivatalosan még nem vállalták magukra a mélyen a front mögött, évek óta oroszok uralta területen végrehajtott támadást. Új rakéta? Légicsapás? Partizánok? Egyelőre azt sem sejti senki, mivel és hogyan csinálták.
Nehéz úgy pergőtüzet okádni, ha fogytán a lőszer, és folyton mozgásban kell maradni. A tucatnyi amerikai rakéta-sorozatvető átformálta a háborút, de ahhoz talán még kevés, hogy az ukránok nagy területeket hódítsanak vissza.
Herszon volt az első nagyváros, amit el tudtak foglalni az oroszok a háborúban, de az ukrán vezetés szerint szeptemberre az egész megyéből kiverik őket.
Leállították a teherforgalmat a svájci sajttá lyuggatott antonyivkai hídon. Az ukránok két éjszaka is sikeresen lőtték a létesítményt, rakétákkal tapintva rá az oroszok gyenge pontjára, és egyre optimistábbak a déli front lehetséges fejleményeit illetően.