A magyar kormány hétpecsétes titokként őrzi a kínai hitelek részleteit. Az afrikai országok példájából azonban kiderül: Kína trükkös, titkolózó hitelező, és ez felvet néhány kérdést a magyar ügyleteket illetően is.

Az átlagos ügyfélkár megközelítette a 4 millió forintot.

Az EU-ban a magyar állam költi GDP-arányosan a legtöbb pénzt az adóssága finanszírozására, százmilliárdokkal többet, mint az egészségügyre.

Infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozására.

Hiába csökken az infláció és a jegybanki alapkamat. Mi ennek az oka?

Néhány nyugati bank óriási profitot realizált az orosz szankcióknak hála, de közben ha akarnának, akkor sem tudnának óriási veszteségek nélkül kivonulni Oroszországból. Az USA-t ez egyre jobban zavarja, Ausztria viszont kitart.

Májusban bő 90 milliárd forinttal több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek.

20 ezer, 1991 előtt épült családi ház felújítására lehet felhasználni a 108 milliárdos keretösszeget, sietne kell annak, aki igényelné a max. 6 milliós támogatást.

A bevezetése óta 266 milliárdot spóroltak vele az érintettek.

A G7-ek és az EU mintegy 325 milliárd dollár értékű eszközt fagyasztott be azóta, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát. Most ebből a pénzből hiteleznek a honvédő háborút folytató országnak.

A babaváró sokaknak részben, vagy akár teljes egészében önerő lehet egy lakáshitelhez, a kedvezményezettek húsz-harminc százaléka viszont így sem vállal elég gyereket.

Hiányoznak a technikai részletek, de a pénz megvan hozzá.

Erre számít a Standard and Poor's hitelminősítő, ami pénteken megerősítette Magyarország adósbesorolását.

A projektet már 2011-ben kínai segítséggel akarták kivitelezni, de eddig még sose jött össze. Most a magyar hálózattól teljesen független, egyedi tarifás vonal ötlete lebeg a levegőben.

Az elmúlt években masszív veszteséget termelt a cég.