Panaszkodtak az elnöknél a konzervatív politikusok, hogy nem kéne ilyen egyszerűen behódolni a nyugatnak.

Pedig a mostani tárgyalások során az iráni vezetők váltig állították, hogy az atomprogramjuk mindig békés célú volt.

Több, mint 40 ezer ember emlékezett meg a támadás helyszínén. Japán a nukleáris fegyverkezés felszámolására szólít fel.

Izrael szerint meg pont az elfogadás jelent háborút.

Amilyen összetett hely ez a világ, mindennek először az amerikai belpolitikában lehet jelentősége.

Irán vállalta a legszigorúbb feltételeket, amelyek önmagukban garantálják, hogy még ha titokban ezen is dolgozna, még akkor se legyen évekig atomfegyvere.

A hatok megegyeztek az éjjel, az iráni hírügynökség szerint kedden közös közleményt adnak ki a tárgyaló külügyminiszterek az egyezségről.

Kansas és Mississippi még újabb szankciókat is bevezethet.

Svájcban tárgyalnak a nagyhatalmak külügyminiszterei arról, mit kellene csinálni az iráni atomprogrammal. Öt dolog, amit figyelni kell majd a megállapodásban.

Az izraeli miniszterelnök megtartotta beszédét az amerikai kongresszusban, melyben a sárga földig lehordta Iránt, meg azt a megállapodást is, amit Obama kötne Teheránnal. Bibi azonban van annyira zseniális szónok, hogy elsőre ne legyen nyilvánvaló: Obamát is ekézte.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt botrányos körülmények között hívták meg Washingtonba, ő mégis megragadta a lehetőséget, és annak ellenére is felszólal a Kongresszusban az iráni atomprogram ellen, hogy ezzel engesztelhetetlenül megsérti Obama elnököt.

Az izraeli miniszterelnök meghívásáról nem egyeztettek Obamáékkal. A háttérben az iráni atomprogram kérdése lapulhat. Több más közt.