A rakétatámadás „jelentős károkat” okozott az üzemben, személyi sérülés azonban nem történt.
Az Eszmail Hatib halálhíréről szóló izraeli bejelentést Teherán egyelőre nem kommentálta.
A béke elnöke nem számolt a logikus iráni válasszal, most a világ többi országától követeli, hogy oldják meg a szoros lezárása miatti globális válságot.
Dubajban légvédelmi riasztást adtak ki és robbanásokat lehetett hallani, a szaúdi főváros légterében drónt lőttek le.
A hiány és a piaci pánik gyorsan felhajthatja az árakat. A blokád az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyét is megtépázhatja egy elemzés szerint. Putyin már csak egy kávét kér.
A Londonban tárgyaló ukrán elnök kérte Donald Trumpot és Keir Starmert, hogy újra üljenek le egymással, miután a közel-keleti háború miatt elhidegültek a kapcsolataik.
Egy éjszaka a Közel-keleten.
Az ukrán elnök a brit parlamentben azt mondta, Ukrajnának kb. 1000 elfogórakétára van szüksége naponta, és ezt a mennyiséget le is tudják gyártani maguknak.
„Mivel ilyen Katonai Sikereket értünk el, többé nincs »szükségünk«, vagy igényünk a NATO-Országok segítségére – SOHA NEM IS VOLT!” – duzzog az amerikai elnök, miután kikosarazták.
Joe Kent szerint Irán nem jelentett közvetlen fenyegetést az Egyesült Államokra, a háborút „Izrael és annak erős amerikai lobbija miatt” indították el.
De Trump nagyon várja a találkozót a kínai elnökkel.
Évtizedeken át úgy tűnt, ők lehetnek a békés és biztonságos, csillogó oázis a közel-keleti káoszban. Úgy volt, hogy mindehhez a békét és biztonságot az amerikaiak garantálják. Mindez szertefoszlott, amint Dubajban becsapódott az első iráni drón, és nem biztos, hogy vissza lehet szerezni.
Boris Pistorius nem érti, miben lehetne egy-két európai hadihajó segítségére a nagy amerikai flottának a Hormuzi-szorosban.
A Brent olaj hordónkénti ára már 105 dollár közelében van, miközben a múlt hét közepén még 90 dollár alatt volt.
A WHO már a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a térségbéli konfliktusok nagyszabású népességmozgást váltottak ki.