A magyar kultúra feje szerint „jó lenne, ha adnánk a minőségre is”.

Hogy néz ki, amikor a legnépszerűbb magyar standupos már nem csak vicceket mond arról, amiben élünk, hanem egy egész regényt szentel a populista rendszereknek? És hogyan született az „Andi, ne jógázz, gyere”? Bödőcs Tibor a 444 stúdiójában járt.

A '70-es évek elejétől fiatal roma értelmiségiek egy kis csoportja hihetetlen lelkesedéssel vágott bele abba, hogy a cigányok kultúráját és létélményét, illetve eredetmítoszait méltó módon megörökítsék a művészetben. A Kései születés című dokumentumfilm erről a mozgalomról szól.

Az Országos Széchényi Könyvtár 30 ezer oldalnyi kéziratanyagot tölt fel, elsőként Babits Mihály és felesége, Török Sophie hagyatékának levélanyagát.

Nyáry Krisztián vette végig, hogy milyen gyakorlati kérdések merülnek fel a kormány homofób törvényének elfogadása után.

„...nem lesz semmim, ami ma sincs már...” - olvasható a talányos, nagy versben, amit alighanem az ún. utókornak szánt.

Nagy volt a felháborodás.

A Nobel-díjas író attól tart, hogy az online reakcióktól való félelem öncenzúrához vezethet a pályakezdő iróknál.

Csete Soma cikke a Tóth Krisztina-interjú körül kialakult botrányról, a középiskolai irodalomoktatás helyzetéről és a versenyszörnyülködésről.

Az írónő azzal háborította fel a közvélmeményt, hogy a káros nemi szerepek ábrázolása miatt nem olvastatna Jókait az iskolásokkal.

Nagyon fontos lenne, hogy feltegyük végre ezeket az ijesztő kérdéseket, úgy mint: jó vers-e a Himnusz? Jó könyv-e az Egri csillagok? Kell-e nekünk Az arany ember? - írja vendégcikkében Szabó Borbála.

A 20. század egyik legnagyobb kémdrámája közben hagyta ott a szolgálatokat, hogy aztán a hidegháború emblematikus szerzője legyen.

Létezik egy irodalmi díj, amit a fikciós művek rosszul megírt szexjeleneteiért adnak.

A Kossuth-díjas magyar író és újságíró az 1956 utáni magyar emigráció fontos szereplője volt, 1997-ben megkapta a francia Becsületrendet is.

A Beszélgetések sorozat szerzője 73 éves volt.