A szólásszabadság védelmére alakult írószövetséget sok tagja kritizálja, amért a jelek szerint Izraelt támogatja, és nem veszi elég komolyan a palesztin írók és újságírók elleni atrocitásokat.
Spiró György arról is beszélt: olyan kínos történetet talált Rajk Lászlóról, ami még a perben sem merült fel, és hogy miért nevezte butának, műveletlennek a nagyanyját.
Miért jó horrortörténeteket olvasni? Mitől működik jól egy ilyen történet? És hogyan válhat horrornovellák alapanyagává az a magyar valóság, amit annyira jól ismerünk? A Nem rossz könyvek podcast vendége Veres Attila.
Ciki-e, ha egy nő romantikus irodalmat olvas? Egyáltalán mi az, hogy női irodalom, reneszánsza van-e a műfajnak, miért olvassuk, és mekkora biznisz valójában - eheti podcastunkban ezeket a témákat járjuk körbe.
Kácsor Zsolt saját betegségének történetét írta meg a tavalyi év egyik legerősebb magyar regényében. A Nem rossz könyvek podcast vendégeként mesélt az írásról mint terápiáról, a különbségről írás és beszéd között és arról, hogy mit érzett, amikor rájött, nem fog már több könyvet írni.
A Kritikus kultúra címmel tartott konferencián a művészek, intézményvezetők, kutatók és filozófusok beszéltek arról, milyen a politika által leuralt kultúrában érvényesülni, hogy lehet túlélni függetlenként és hogy mi is történt a kultúrában az elmúlt 10 évben.
És mit írsz? Hogyan lesz irodalom a hajnali pelenkacserékből? Ezekről beszélgetünk a Nem rossz könyvek podcast legújabb részében. Vendégünk Kállay Eszter költő, aki az anyasághoz fűződő személyes érzéseket, társadalmi elvárásokat és az ezek közötti feszültséget járta körül verseiben.
Az egyszerűség, az őszinteség, a természet vagy a magány lehet a titok nyitja? Patat Bence műfordító társaságában eredtünk a rejtély nyomába, nagyobb kitérőt téve Jón Kalman Stefánsson és Tove Ditlevsen mostanában megjelent regényei felé.
A döntés ellen több mint 600 író tiltakozik nyílt levélben, szerintük a Frankfurti Könyvvásár feladata, hogy a nehéz időkben is támogassa palesztin és izraeli írókat.