Elkerülhető egyáltalán a sarkköri konfliktus? Mi okozza Trump Grönland-fixációját? Túléli a NATO, hogy az amerikai elnök nem szereti? Vagy egy meglepőbb felvetés: Európa reagálja túl Trump húzásait, ezzel még nagyobb károkat okozva.

Amerikai és tajvani vezetők 1979 óta nem beszéltek egymással közvetlenül. Washington akkor ismerte el a pekingi kormányt és szakította meg hivatalos kapcsolatait Tajvannal.

Akik aztán Ukrajnába mehetnek harcolni. Nagyon nem ezt mondta eddig Peking.

Hszi Csin-ping kínai elnök a találkozón arról beszélt, hogy a két országnak egy igazságosabb és észszerűbb globális rendszer kiépítésén kell dolgoznia.

El se kellett pakolni a vörös szőnyeget: az amerikai elnök után az orosz elnök is tiszteletét teszi a kínai diktátornál. Trump kínai látogatása külsőségekben bővelkedett, tartalomban kevésbé. Most Putyinon a sor.

Konzultált az illetékes szervekkel és a helyi tiszás parlamenti képviselővel, aki részletesen tájékoztatta az élő környezetért felelős minisztert a kialakult helyzetről, a jogsértések mértékéről és a helyiek aggodalmáról.

Azt is jelezte Tajpejnek, hogy ne számítsanak korlátlan amerikai támogatásra, ha kitörne a háború.

Kétnapos látogatást tesz Pekingben az orosz államfő, Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Csiang kormányfővel is tárgyalni fog.

Csaknem egy évtized után látogatott újra amerikai elnök Kínába, vajon mire jutottak egymással?

Az iráni konfliktust lezárására irányuló tárgyalások is elakadtak, mert Irán nem hajlandó lemondani a dúsított uránkészletéről és a nukleáris programjáról.

A Hszi Csin-pinggel folytatott tárgyalásokon a közel-keleti helyzet, Tajvan, a kereskedelmi konfliktus és a mesterséges intelligencia szabályozása is napirendre kerülhet.

Egyikük a kínai elnök emberének számított, de kinevezése után nem sokkal eltűnt.

Bíró András alapítványa korábban százmilliókat kapott a kormánytól a hagyományőrző fesztiváljára.

Evakuálni kellett a közelben lakókat is.

A FIFA-nak még nem sikerült megállapodnia Kínával és Indiával.