Miközben most már nem ritka, hogy két hétig egy csepp eső se hulljon, egyre gyakoribbak az olyan záporok is, amikben egy téli hónap teljes csapadékmennyisége zúdul pár óra alatt a városra.
11 éves kormányzása során nagyon sokat tehetett volna a gyerekek, a jövő generáció védelmében az Orbán-kormány. De csak akkor szeret erre hivatkozva elnyomó törvényeket hozni, ha annak politikai haszna van.
2005 és 2019 között szinte megkétszereződött a Föld energia-egyensúlytalansága, a jelenséget a tudósok aggasztónak nevezték.
A bitcoin is nagyot ment 2020-ban, de az amerikai befektetési alapok rákaptak egy másik, látszólag állandóan dráguló virtuális termékre: az európai szén-dioxid-kvótákra, azaz az EUA-ra is. A kvóták ára politikai döntések nyomán egyre magasabb. A magyar és a lengyel kormány igyekezne fékezni a folyamatot.
A leggazdagabb országok már annyi vakcinát halmoztak fel, amennyivel a teljes lakosságukat több mint kétszer tudnák teljesen beoltani.
Még a pásztorok se nagyon láttak olyan pokoli homokviharokat, mint amilyenek idén tavasszal sújtották Mongóliát és Kína északi tartományait.
500 éve nem volt olyan hosszú szárazság az amerikai délnyugaton, mint az elmúlt húsz évben. A mostaniról viszont nagyrészt a klímaváltozás tehet, és egyre nagyobb erdőtüzeket, elszáradó farmokat és áramkimaradásokat hoz magával.
A városon belüli ültetés mellett a régióban is növelni akarják az erdők méretét.
A Shell üzleti tervét egy bíróság írná felül, mert nem elég klímabarát, míg az ExxonMobil vezetésének akaratát aktivista kisbefektetők verték le az éves közgyűlésen.
A brit miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a két kormányfő a klímaváltozásról is egyeztetett.
18 tinédzser és egy idős apáca fordult a bírósághoz, hogy megakadályozzák egy szénbánya bővítésének engedélyezését.
Ez az első alkalom, hogy egy bíróság kimondta, hogy egy olajtársaság felelős a klímaváltozásért.
Ez persze jó hír, de az emberek még mindig jóval több erdőt irtanak ki, mint amennyi visszanő.
A világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója kiszámolta, hogy gazdaságilag sokkal jobban megéri komolyan dolgozni azon, hogy 2050-ig csak 1,5 fokkal melegedjen föl a Föld. Most ugyanis egy komoly gazdasági összeomlás felé tart a világgazdaság.
Németországban pedig 40 éve nem volt ilyen hideg ez a hónap.