Gyors gazdasági növekedéssel és a most érvényes kormányzati döntésekkel számolva 1990-hez képest a csökkenés 2030-ra 34 százalék lesz az elvárt 55 helyett.
Szerintük még 2021-ben fontos lenne „irányt váltani”.
Ez az első kutatás, ami kimutatja a kapcsolatot a sarkvidéki régióban bekövetkezett változások és a februárban Texasban észlelt kegyetlen hideg között, ami áramkimaradást előidézve több mint 170 ember halálát és legalább 20 milliárd dollár kárt okozott.
Olyan szép klímád van. Kár lenne, ha történne vele valami!
Az amerikai sci-fi író, Kim Stanley Robinson tavaly megjelent könyve, a Jövőminisztérium a 2050 utáni elképzelt jövőben játszódik. De felvetései azóta a legnagyobb gazdasági lapokba is átszivárogtak, és az idei nyár eseményei után sokan nem jövőképként, hanem útmutatóként kezdték olvasni regényét.
Lassan egész Dél-Európában a lángokkal küzdenek.
Legrosszabb esetben a különösen tűzveszélyes napok száma akár 200 százalékkal is növekedhet.
A globális felszíni átlaghőmérséklet 2021 júliusában 0,01 Celsius-fokkal haladta meg a korábbi legmelegebb júliusi hőmérsékletet, amelyet 2016-ban, 2019-ben, majd 2020-ban mértek.
Hétfőn a görög miniszterelnök elnézést kért az országtól, amiért nem tudtak többet megtenni a lángok megfékezéséért.
Ha nem sikerül megfékezni a klímaváltozást, az emelkedő tengerszint el fogja temetni ezeket a szigeteket.
Az IPCC munkacsoportjának alelnöke szerint a Föld hőmérsékleti óráját legalább százezer évvel tekertük vissza, és sürgős beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy ne melegedjen radikálisan tovább a bolygó éghajlata.
Az ENSZ alá tartozó szervezet világosan kimondta: a felmelegedést az emberi tevékenységek okozzák, és következményei mindenkit érinteni fognak.
A lényeg, hogy 1,5 celsius fok alatt tartsuk a felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest.
Ha ez megtörténik, annak világszerte pusztító következményei lehetnek, de főleg Európára lehet súlyos hatással.
