Nem könnyű választani az Orbán kegyelméből felemeltetett konzervatív gondolkodók szellemi teljesítményei között, de mi segítünk: rangsoroltuk a rendszer irányítóinak és rajongóinak legjobb rendszeralapozó műveit.

„1918. december 26-án délelőtt Riszner Ödön főgimnáziumi tanár Gyulafehérvár belvárosában sétált, amikor az Erzsébet Szálló előtt erős botütés érte a vállát...” Ablonczy Balázs lebilincselő könyvet írt arról, hogy mit éltünk volna át, ha száz évvel korábban születünk.

A Maffiózók Mackónadrágban azt mutatja be, hogy a 70-es években hogyan született meg a független magyar alvilág, majd a 2010-es években iszonyatos véráldozatok árán hogyan múlt ki, és adta át a helyet a balkáni gyarmatosítóknak.

Az Aminek álmodom című (ön)életrajzi könyvben Lynch mellett több mint száz ismerőse is felidézi a rendező elmúlt 72 évét, de az olvasó így sem érti meg igazán Lynch kiismerhetetlenségének titkát. Kár/szerencsére.

Leteszteltük Magyarország Nemzeti Atlaszát, ami olyan nehéz, hogy ha nem vigyázol, olvasás közben kezedet törheted és vörös farok helyett trianonozós piros-fehér-zöld fej is van benne.

Carl Zimmer mesterműve gyönyörűen mutatja be, hogy a 21. században az öröklődés mennyivel többet jelent már mint gének generációk közti átadódását.

Karácsonykor minden címeres hülye szakácskönyvet ad ki. Lángszóróval kéne rendet tenni a piacon. De mi van, ha olyan ír szakácskönyvet, aki okos, művelt és ért hozzá?

Pacaltörténelem, pacalirodalom, pacalsajtó, pacalhírek, pacalemberek, pacalreceptek. Pacal mindenhonnan Apiciustól a Magyar Élelmiszerkönyvön át Torgyán Józsefig. Cserna-Szabó András monográfiát írt a marhagyomorról.

Ahol egy ország aggódik két zebracsíkosra festett ló jólétéért, miközben körülöttük patkány rágta gyerekek ezrei fulladnak bele a nyomorba.

Könyvvé dagasztott interjú jelent meg a Real Trill Music atyaistenéről, és kiderült, hogy ő a magyar rap Alekosza és Molnár F. Árpádja egyben. (Mindenki olvassa el a 86. oldalt!)