Az Információs Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóit szombati hatállyal mentette fel a kormányfő.
Így Magyarország is hozzá tudott járulni ahhoz, hogy hétfőn sor kerülhessen az Európai Unió és Ukrajna között az első csatlakozási klaszter megnyitására.
Sulyok Tamás nagyon szeretné, ha az Alkotmánybíróság neki adna igazat, és kimondaná, hogy amit a kormány tervez, valójában nem alkotmánymódosítás, és így meg tudná állítani.
A NER-propagandával tízmilliárdokat szakító intézőember hiába ajánlotta fel a vállalkozásait az államnak, Magyar Péter nem kér belőlük.
Mint írta: a politikai kultúra színvonalának emelése érdekében.
Alkotmányjogászokat kérdeztünk arról, leváltható-e jogállami eszközökkel a köztársasági elnök és a NER idején kinevezett többi közjogi méltóság. A helyzet pikantériája, hogy miután a Tisza megszerezte az alkotmányozó többséget, olyanok kezdtek a jogállamért aggódni, akik addig az illiberális államot hirdették.
Nyáron előkészítenek, ősszel benyújtanak.
Mikor, ha nem most? A rendszerváltás újabb sürgetése.
A köztársasági elnök szerint az egyedi helyzeteket nem az alkotmányban kell rendezni. Magyar Péter szerint Sulyok a saját pozíciója és milliós fizetése védelmében naponta öt helyre fut el panaszkodni.
A kormány szerdán döntött arról, hogy megszüntetik a kriptovaluták kriminalizálását, és ezt viszonylag gyorsan végig is vinnék.
A szerdai kormányülésről Magyar Péter azt írta, azon fontos döntéseket hoztak. Most kiderül, miket.
Pedig a volt miniszterelnök politikai igazgatójaként dolgozott.
Az én dolgom, hogy ne történhessen olyan, hogy Magyarország amiatt bukik egy eurocentet is, mert valamilyen döntést nem hoztunk meg időben – mondta első miniszteri nagyinterjújában Vitézy Dávid. A közlekedési és beruházási miniszter kijelentette, felperzselt földet örökölt Lázár Jánostól.
Magyar Péter azt ígéri, hogy megszüntetik „a kriptovaluták kriminalizását” is.
Úgy látják, a legérzékenyebb kérdéseket már megoldották.