Egy új vizsgálat szerint a trágyatározók 90 százaléka szabálytalan, a kormány és a helyi szervek viszont nem tesznek semmit a pusztítás ellen.
A klímaváltozás és a munkaerőhiány is alaposan megtépázza a hazai gyümölcstermesztést, ami a következő években tovább fog zsugorodni.
Csütörtökön kezdődik az ENSZ Élelmezési Rendszerek Csúcstalálkozója, ahol kitalálnák, hogyan lehet fenntartható az élelmiszer-termelés 2030-ra. De sokan nem elégedettek, zöld mezőgazdasági szervezetek bojkottálnak és saját eseményt szerveznek.
Talán drámaian már nem emelkedik az áruk.
Rövid ideig nem baj, ha áll a víz, de hosszabb távon károkat okozhat.
A 27 céget összefogó Talentis Agro 13 százalékkal több bevételt könyvelt el a koronavírus évében, mint 2019-ben.
A járvány hatásai, a szárazság és a megnövekedett igények együttesen jelentős élelmiszerár-inflációhoz vezethetnek.
Az Európai Bizottság is felismerte, hogy az agrártámogatások nagyon aránytalanul oszlanak el kicsi és nagy gazdálkodók között, és a környezet szennyezésére ösztönöznek. Brüsszelben három napig tárgyaltak, hogy ezen hogyan lehetne javítani, de a megoldási javaslat senkit sem győzött meg.
Indiában november óta tüntetnek a gazdák az új mezőgazdasági törvények ellen. A vidéki indiai nők 85 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, és közülük egyre többen kezdték el hallatni a hangjukat. Főleg, miután a kormány azt üzente a nőknek, hogy menjenek haza.
2001 és 2015 között hét árucikk miatt két németországnyi erdő tűnt el a bolygóról.
A gazdák továbbra is a szeptemberben elfogadott mezőgazdasági törvények ellen tiltakoznak. Egy ember meghalt.
A kérelmezőnek részletesen meg kell indokolnia, miért halaszthatatlan az adott mezőgazdasági munka.
Szeretnék, ha a kormány katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánítaná a pusztító szárazsággal küzdő megyét.
A kiesést csak részben kompenzálták a szokásosnál magasabb árak.