„Eddig nem tudtam, hogy az elvártakon felül mire vagyok képes nőként, feleségként, anyaként. De most itt vagyok. Engem nem lehet elnyomni, nem lehet megfélemlíteni, nem lehet megvásárolni.”

Januárban, amikor Új-Delhiben is hidegre fordult az idő, India legfelsőbb bírája azt kérte a jogászoktól, próbálják meg rávenni az utcákon hónapok óta tüntetők közül az idősebbeket és a nőket, hogy menjenek haza. Erre egyetlen választ adtak a főleg Pandzsáb és a Harijána tartományokból érkezett női gazdák: Nem! Ahogy nemet mondott a Harijánából érkezett 55 éves Sudesh Kandela is, aki fent idézetteket mondta a Time magazinnak.

„Valami elpattant bennünk, amikor meghallottuk, hogy a kormány azt üzente a nőknek, hogy menjenek haza. Miért mennénk vissza? Ez nem csak a férfiak tüntetése. Mi is ott dolgozunk a földeken a férfiak mellett. Kik vagyunk mi, ha nem gazdák?” – ezt a kérdést már a 74 éves Jasbir Kaur tette fel, aki szintén a Delhi mellett tábort vert tüntetők közt él már hónapok óta. Sem ő, sem a többi tüntető nő nem ért egyet azzal, hogy a kormány szerint ők csak azért vannak ott a tüntetéseken, hogy ott is gondoskodjanak a férfiakról, főzzenek és mossanak rájuk.

2020 novembere óta több ezer gazda és földeken dolgozó munkás tüntet Indiában a szeptemberben elfogadott mezőgazdasági törvények ellen, amik lazítanának a piaci szabályokon. A kormány a magánbefektetéseknek kedvezne, a gazdák pedig attól tartanak, hogy ezzel kiszolgáltatottá teszik őket a nagyvállalatok számára, és felszámolják az eddigi támogatási rendszert, ami eddig megvédte őket, ezzel végleg ellehetetlenítve a munkájukat.

Az indiai gazdák tüntetése nemzetközi szinten is megmozgatta az embereket. Kiállt mellettük Greta Thunberg, aki Twitterén osztott meg egy dokumentumot, amiben tippeket adott, hogyan tudnak a tüntetők még több embert elérni erőszakmentes kampányeszközökkel, Rihanna pedig egy cikket osztott meg, ami a gazdák elleni erőszakos fellépésről szólt. Az énekesnő a cikk mellett azt kérdezte, miért nem erről beszélünk inkább.

A tüntetők szó szerint letáboroztak Delhi külterületén, a nem megfelelő körülmények miatt többen életüket vesztették, de olyanok is voltak, akik ömgyilkosok lettek. Ezek hatására az indiai legfelsőbb bíróság januárban felfüggesztette az új törvények bevezetését. A gazdálkodók szervezetei és a kormány többször is tárgyalt egymással, de eddig nem sikerült megállapodniuk, mivel a gazdák a törvények teljes visszavonását követelik, a kormány pedig nem enged. Vagyis a tüntetők továbbra is az utcán vannak.

Kortól, kaszttól, vallástól és nemtől függetlenül

A Kaurhoz vagy Kandelához hasonló indiai nők korábban valószínűleg soha nem mondtak ilyeneket vagy tettek fel ehhez hasonló kérdéseket, most azonban, a hónapok óta tartó tiltakozások ezreket késztettek arra Indiában, hogy hallassák a hangjukat. Kortól, kaszttól, vallástól és nemtől függetlenül. Mert mindannyiuknak egyetlen közös célja van: eltörölni a Narendra Modi kormánya által szeptemberben elfogadott mezőgazdasági törvényeket.

Indiában a lakosság több mint fele a mezőgazdasági szektorban dolgozik, a nők pedig különösen rossz helyzetben vannak: az Oxfam India adatai szerint a vidéki indiai nők 85 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, de csak 13 százalékuk földbirtokos is egyben. A nőket egyszerűen nem tekintik gazdának, ez látszik a kormány kommunikációján is, és ezt mondja Jasbir Kaur Nat, a Punjab Kisan Union (PKU), vagyis az egyik gazdákat tömörítő szervezet tagja is.

„Ez a törvény megöl minket és azt a keveset is elpusztítja, amink van. Azt sem tudom, miként kérjek kárpótlást a kormánytól a férjem haláláért.” A Time-nak megszólaló Amandeep Kaur Pándzsáb tartományban dolgozik a mezőgazdaságban, a férje öt évvel ezelőtt lett öngyilkos, miután egy hétezer dolláros adósság szakadt a nyakukba a rossz termés miatt. Amandeep Kaur a gazdálkodás mellett az egészségügyben is dolgozik, hogy eltartsa a családját. A férje haláláért járó kárpótlást egyelőre nem tudta érvényesíteni, mert nem tudta bemutatni azt a papírt, ami bizonyítaná, hogy a férje öngyilkosság miatt halt meg. Indiában a kormány anyagi kompenzációt nyújt azon családoknak, ahol a gazdálkodásból élő családfő öngyilkosságot követ el. Ez is jól mutatja a helyzet súlyosságát.

Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete már korábban is sürgette a nemek közti szakadék felszámolását a mezőgazdaságban, hogy a nők itt is hallathassák a hangjukat és mint mindenhol máshol, ebben a szektorban is egyenlő partnerként kellene őket kezelni. De a nők Indiában csak most, a november óta tartó tüntetéseknek köszönhetően tudják először hallatni a hangjukat. A Time cikkében úgy fogalmaz, korábban ezek a nők fátyol nélkül is alig léptek utcára, most pedig több ezer férfi előtt beszélnek a színpadon. Jasbir Kaur Nat szerint ezen a tüntetésen a nők egymást segítve változtatják meg egymást és a korábbi felfogást, már csak olyan apróságokkal is, hogy többen traktorral érkeztek a tüntetésre, ami Indiában nemcsak szimplán a mezőgazdaság egyik szimbólumának, de kifejezetten férfias szimbólumnak számít.

Ez maga a csoda

Senki nem számított rá, hogy a gazdák tüntetése Indiában egyben elhozhatja a nők felemelkedését is. Sudesh Goyat nőjogi aktivista azt mondta, Tikriben, a tüntetéseken eleinte szinte ő volt az egyetlen nő Harijánából, de miután a kormány közölte, hogy otthon van a helyük, a nők elkezdtek özönleni. „Jöttek a családjukkal, más nőkkel együtt, egyedül. Ez maga a csoda.”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

TIME (@time) által megosztott bejegyzés

A tüntetések helyszínén kialakított ideiglenes táborokban nők és férfiak teljesen különböző kultúrákból és körülmények közül élnek egymás mellett egészen szörnyű körülmények között. Több aktivista kihasználva ezt a helyzetet így nemcsak a gazdákat érintő problémákról beszél a színpadon, de a nők egyenrangúságáról és jogairól is. És még a menstruációról is. A 29 éves joghallgató, Ravneet Kaura tüntetések egyik helyszínén több tüntető nő segítségével hozott össze egy női boltot, ahol egészségügyi betéteket vásárolhattak. „A férfiak elég hamar hozzászoktak” – mondta Kaura, aki szerint ez a téma teljesen normális lett a környéken, és a férfiak már nem rezzennek össze, amikor betétekről van szó.

Persze senki nem tudja előre megmondani, hogy ezek a változások a tüntetéseken túl hogyan és mennyire működhetnek, de az biztos, hogy sokaknak reményt adott, hogy van esély a változásra, a nemek közti egyenlőségre Indiában is. A Time-nak egy gazdaként dolgozó fiatal férfi úgy fogalmazott: „Anyaként, nővérként, feleségként tekintettünk rájuk. Most azonban már más megvilágításban látjuk őket.”

(Nagykép: Parminder Kaur, egy női gazda, Delhi és Harijána határán, az új mezőgazdasági törvények ellen tüntetők egyik táborában, 2020. december 29-én - Fotó: Sajjad HUSSAIN / AFP)