A kérdésre, hogy az általuk ismert iskolákban hogyan változott a helyzet az elmúlt években, a megkérdezettek 56 százalék válaszolta azt, hogy rosszabb lett.
Az attofizika tudományának megalapozásáért Nobel-díjat kapó fizikus a köztévében és a kormányközeli csatornákon is a kormány oktatáspolitikáját kritizálta.
Nálunk 42 évig kell dolgozni hozzá, miközben az EU-s átlag 30 év.
Állítólag minden rendben, olvasóink azonban nem így látják. Mindent a gyerekek fognak megszívni, de lesz kirakat, meg propaganda, mint anno a szocializmusban, írta egyikük.
Rajtunk kívül Bulgáriában, Lettországban, Lengyelországban és Romániában ennyire alacsony.
Rétvári Bence megköszönte a 99 százaléknak, hogy nem ültek fel a rémhíreknek.
Büntető eszközökkel egy jobb iskolarendszer felé.
Pedagógushiány meg: oldva.
Azt állítják, az oktatás megszervezése sehol sincs veszélyben. Ez legalábbis kérdéses, jelenlegi tudásunk szerint ugyanis kb. háromezren dönthettek most a pályaelhagyás mellett.
Az oktatás megszervezése sehol nem veszélyeztetett?
Iskolafelújítás és demográfiai robbanás: főként ezek miatt kényszerülnek konténerekbe a diákok.
Szűcs Tamás még nyáron mondott fel, a végső lökést a státusztörvény adta.
Mert olyan kevés.
Oktatási sorozatunk eheti részében arra keressük a választ: lehet ilyen körülmények között tanulni/tanítani?
Sorra kapják a pedagógusok a státusztörvény szerint új bérajánlatukat, de a kirajzolódó kép igencsak elkeserítő. A beígért tízszázalékos emelés helyett a legtöbben csak öt százalékot kapnak, de van, akinek egyáltalán nem változik a bére, sőt olyan is, akinek valamiért csökken.