Irán megint lezárta és rálőtt két hajóra, mire az amerikaiak rakétatámadást indítottak, Irán válaszul Katarra csapott le.

Az Egyesült Államok a szombati ománi tárgyalások előtt azt várja Teherántól, hogy ismerje el a kereskedelmi hajók elleni támadásokat, nyissa meg a Hormuzi-szorost, és vállalja: nem támad többé civil hajókra.

Omán partjainál történt az eset, a korábbi, Hormuzi-szorosban történt támadások rendszerint amerikai megtorló csapásokhoz vezettek.

Irán szerint viszont ez nem igazán lenne önkéntes.

A szingapúri zászló alatt közlekedő hajó parancsnoki hídja megsérült, az ENSZ pedig felfüggesztette a térségben rekedt tengerészek evakuálását.

Az amerikai hadsereg szerdán már kilőtt egy olajszállító tankert az Ománi-öbölben.

Trump szerint óriási előrelépés történt, Irán szerint az amerikaiak visszavonultak.

Újra arab célpontokat lőnek Iránból, először a tűzszünet kezdete óta.

Évtizedeken át úgy tűnt, ők lehetnek a békés és biztonságos, csillogó oázis a közel-keleti káoszban. Úgy volt, hogy mindehhez a békét és biztonságot az amerikaiak garantálják. Mindez szertefoszlott, amint Dubajban becsapódott az első iráni drón, és nem biztos, hogy vissza lehet szerezni.

Az amerikai katonai bázisok védelmére küldtek elfogó drónokat is.

Hétfőn további két mentesítő járat érkezik.

Irán az első naptól kezdve támadja az amerikai támaszpontoknak otthont adó arab országokat. Trump azt szeretné, ha európai szövetségesei többet tennének. Irán proxy milíciái is aktivizálták magukat. Kiszélesedhet a konfliktus?

Irán az elmúlt években meggyengült, és ezt az ellenségei most kihasználták, de korántsem biztos, hogy sikerül megdönteni a rezsimet a légi csapásokkal, az meg főleg nem, hogy ami utána jön, jobb lesz, mint ami eddig volt. A környező arab országokban mindeközben azon gondolkoznak, beszálljanak-e a háborúba.

Alá is írta az erről szóló rendeletet.

Be akarta bizonyítani, hogy a nők bárhol megállják a helyüket.