Paks II. szerdán jogerőre emelkedett környezetvédelmi engedélye felelőtlen: a projekt a környezetet és a lakosságot is veszélyeztetheti.

A kormánybiztos azt állítja, hogy a paksi beruházással semmilyen orosz befolyás nem jár együtt.

Ungár Péter nyílt levélben tett ajánlatot Fekete-Győr Andrásnak, aki azért nem támogatta a zöldek akcióját, mert "az LMP kérdései nem konkrétan Paks 2-ről szólnak".

A Paks II. projekt tavasszal megkaphatja a másodfokú környezetvédelmi engedélyt és a telephely-engedélyt is.

A Roszatom építkezni kezd a Krímben. Aki ott bizniszel, azok az az EU-ban és az USA-ban nem juthatnak lehetőséghez. Ám az is lehet, hogy éppen ezzel a gesztussal ássák alá az oroszok a szankciós politikát.

Az orosz hitelhez még nem nyúlt a kormány, de "belátható távolságban van", hogy nyúljon. Hiába a brüsszeli kifogások, szerinte "Paks megy előre".

Szaporodnak az aggályok. Az eddiginél komolyabban néznek utána, hogy tiltott állami támogatás nélkül is reális-e a beruházás.

Abból indult ki, hogy bevándorlók=terroristák, a bevándorlókat pedig az európai vezetők szállították be Európába. Nem beszél a levegőbe, ő maga például egy hónap alatt több tízezer embert buszoztatott regisztráció és ellenőrzés nélkül a horvát határról Ausztriába.

Brüsszel várhatóan a beruházás felfüggesztését kéri. Ebben a helyzetben különösen fontos, van-e már mit törleszteni Moszkvának. Ellentmondásos a kormányzati emberek kommunikációja erről.

A társaságnál kizártnak tartják, hogy illetéktelenek el tudják olvasni az ellopott dokumentumokat.

Három budapesti egyetem diákjai nagyon alaposan végiggondolták a paksi bővítést, és arra jutottak, hogy felesleges, drága, káros és jogsértő.

Különben nehezen jönnének át Bács-Kiskunból, indokolt Lázár János. Még nem tudni mennyiből. Ja, hogy van onnan 27 kilométerre egy híd, amit egyébként senki nem használ?

Több szakértő ütköztette véleményét a paksi bővítésről egy tudományos konferencián. Voltak, akik elégedettek a projekttel, de a többség inkább kételkedik abban, hogy Magyarország jó üzletet kötött.

A magyar kormány beleegyezett, hogy az Európai Bizottság azt hozzon nyilvánosságra a kifogásolt szerződésből, amit akar. Csak éppen figyelmeztettek is, hogy ami Magyarországon titok, az minősített adat.