Néhány nyugati bank óriási profitot realizált az orosz szankcióknak hála, de közben ha akarnának, akkor sem tudnának óriási veszteségek nélkül kivonulni Oroszországból. Az USA-t ez egyre jobban zavarja, Ausztria viszont kitart.

Nagy a nemzetközi nyomás, most leginkább a kínaiak és a franciák részéről.

A Raiffeisen elemzője szerint vannak olyan, nekünk káros üzleti döntések, amik „azért születnek, mert Magyarországnak ez a hozzáállása az EU-hoz”. Török Zoltán szerint a mostaninál sokkal olcsóbb eurót el kell felejtenünk, az infláció pedig lelassult ugyan, de a 40-60 százalékkal megnőtt árak velünk maradtak.

Az orosz leányvállalattól a lízingelt autókat akár le is foglalhatják ukrán területen.

A bank szűrőrendszere nem biztosította a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából kockázatos ügyfelek kiszűrését.

Egyben hangsúlyozták, hogy a bank „likviditása bőséges, tőkehelyzete kiváló, működése zavartalan”.

Jövőre viszont 4 százalékos emelkedést, 2022-re pedig a járvány előtti szint elérését várják.

Sok alkalmazottól pedig megválnak.

Így vág meg a bank, ha nem figyelsz. Meg akkor is, ha figyelsz. Tök mindegy.

Hétfő délutánra bezárt az összes magyarországi bankfiókuk, nem megy se a netbank, se az ATM-hálózat.

Nem vonulnak ki, mint Lengyelországból és Szlovéniából, de visszaszorulnak a lakossági ügyfelek, és a vállalatokra koncentrálnak a jövőben Magyarországon.

Ezt fogja aláírni ma Orbán és az Erste, valamint az EBRD vezetője. Az állam rá szeretne látni az Erste belső működésére. Szintén eldőlhet ma, hogy mi lesz a magyar Raiffeisennel.

Az apró Széchenyi bankon keresztül vásárolhatják fel az osztrákok leánybankját. Egy eurót ajánlottak érte, és azt, hogy a kormány átveszi a kinnlevőségeket.