Szeptemberben 64 milliárd forinttal kevesebbet költöttünk a boltokban, mint augusztusban.
Az átadott lakások száma ötödével, az építési engedélyeké 43 százalékkal alacsonyabb idén, mint tavaly.
Tizenkét hónapja tart a reálbérek csökkenése.
A brazil Gabriel Jesus a legveszélyesebb támadó ebben a rangsorban.
Tizenegyedik hónapja a magyarországi infláció a legnagyobb az EU-ban. És még csak nem is a leggyorsabban csökken.
Augusztusban éves és havi alapon is visszaesett a termelés, ráadásul a tavalyinál negyedével kevesebb munkára van szerződés.
Ünnepelhetjük, hogy szeptemberben már csak 12,2 százalékkal nőttek az árak? Nyilván jó hír ez, de néhány grafikonon megmutatjuk, miért nem lehet felhőtlen az örömünk. Az infláció, ha lassul is, térdre nem rogyott, és nem is az a cél vele, amiről a kormány beszél.
Augusztushoz képest 0,4 százalékkal nőttek az árak.
A számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában esett vissza a termelés.
Ez a 3,15 százalékos csökkenés elsősorban a belföldi turizmus visszaeséséből fakad. Országosan is rosszabbul alakult a turizmusban az idei nyár a tavalyinál. A budapesti vendégforgalmat a külföldiek felpörgették, az augusztusi atlétikai vb hatása viszont elenyésző.
Május óta nem volt ilyen rossz a havi kiskereskedelmi statisztika. Éves szinten viszont tovább enyhült a forgalomcsökkenés.
Az idei volt az első augusztus, amikor a születések száma nem érte el a nyolcezret.
Tizenegyedik hónapja csökken a fizetés vásárlóértéke, júliusban kevesebbet kerestünk, mint júniusban.
Lassan egy éve nem drágul úgy sehol az élet, mint nálunk. Az EU-ban rajtunk kívül már csak egy országban 10 százalék fölötti az infláció. Kedvezőtlen adat viszont, hogy tizenegy tagállamban gyorsult az árnövekedés üteme augusztusban.
Július 25-én, szinte napra pontosan október 23. után kilenc hónappal született a legtöbb magyarországi gyerek 1970 és 2020 között. És hány február 29-i gyerek van az országban?