Magyarország szeptemberben is, most már tizenegyedik hónapja európai uniós éllovas az inflációban – derül ki az Eurostat által csütörtökön közzétett adatokból. A szeptemberi éves magyar inflációt az uniós statisztikai hivatal a magyar KSH-hoz hasonlóan 12,2 százalékosra mérte. Az is látszik, hogy szeptemberre Magyarország maradt az utolsó az EU-ban, ahol még két számjegyű az infláció.

Mindeközben az uniós átlag 5 százalék alá csökkent – a magyarhoz hasonlóan ez is januárban indult el lefelé, és azóta minden hónapban alacsonyabb az előző havinál –, az eurózónáé pedig 4,3 százalék, amilyen alacsony 2021 októbere óta nem volt. Az év végére várható 7 százalékos magyar inflációnál már most húsz tagállam inflációja alacsonyabb.

Az uniós tagállamok túlnyomó többségében, a 27-ből 21-ben csökkent az infláció szeptemberben, egyben nem változott, ötben nőtt. Ezek az inflációs mutatók sokkal jobbak, mint az augusztusiak voltak, akkor tizenegy tagállamban nőtt a júliusihoz képest, tizenötben lassult, egyben stagnált ez az adat.

Magyarország mögött ugyanaz az öt térségbeli ország következik, mint augusztusban, csak a sorrendjük változott. A cseh és a lengyel infláció ugyanis egyaránt 1,8-1,8 százalékkal csökkent szeptemberhez képest, így a kisebb csökkenés miatt Románia és Szlovákia követ minket a szégyenlistán. A sor másik végén figyelemreméltó egyrészt az, hogy az augusztusi három után már négy ország van az árstabilitást jelentő 3 százalékos szint alatt, másrészt az, hogy Hollandiában már nem is dezinfláció van, hanem defláció: szeptemberben 0,3 százalékkal alacsonyabb volt a fogyasztói árszint, mint augusztusban.

Ha már a hónapok közötti változások sorrendje: habár a magyar infláció a legnagyobb, nem nálunk csökkent a leggyorsabban. Sőt, a dobogón sem vagyunk a 2 százalékos dezinflációnkkal: három országban is nagyobb volt ennél összegszerűen is az infláció csökkenése (és akkor arról nem is beszéltünk, hogy az eltérő bázisok miatt arányaiban tucatnyi ország csökkentette nálunk gyorsabban az inflációját).

A listában a leginkább figyelemreméltó az intenzív német inflációcsökkentés, hiszen mégiscsak Európa legnagyobb, legerősebb gazdaságáról van szó. A további nagyobb európai gazdaságok mutatói viszont kevesebb okot adnak az örömre: az olasz és a spanyol infláció nőtt – igaz, az olasz csak minimálisan –, és a francia is csak stagnált.

A közép-európai és baltikumi térségben a nagy, 1 százalékos inflációs ugrást elszenvedő Szlovénia kivételével mindenhol mérséklődött a fogyasztói árak emelkedésének üteme, igaz, Romániában csak a minimális, 0,1 százalékos mértékben. A balti államok a 4,1 százalékon álló litvánok kivételével már legalább a magyar jegybanki definíció szerinti árstabilitást elérték.