Éves országjelentésükben a választási rendszerrel, a bíróságok függetlenségével, a romákkal szembeni diszkriminációval, a civilek munkájának ellehetetlenítésével és a menekültekkel szembeni embertelen bánásmóddal kapcsolatban is jelezték, hogy bajok vannak.

A pert több mint 10 éve indította az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen. A csütörtöki jogerős ítélet értelmében az Emmi felelős a kialakult helyzetért, és utasítania kell az érintett iskolákat, hogy deszegregációs tervet dolgozzanak ki.

Nehéz ésszel felérni, mi motiválhatta Kerecsend képviselő-testületének felét, amikor úgy döntöttek, kidobnak az ablakon egy, a falunak összesen 480 millió forintos pluszforrást hozó pályázatot, amiből a falu leginkább leszakadó lakossága juthatott volna szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz.

Egyre több a gettóiskola Magyarországon, nő a szegregáció, és ebben így vagy úgy, de részt vesz az állam, részt vesznek a szülők, és részt vesznek az egyre több vidéki iskolát átvevő egyházak is.

Az agyzsibbasztó hablatyolás helyett a Közös Ország vitafórumán az ellenzéki jelöltek normálisan átbeszélték, mit tennének, ha a választók rájuk bíznák a körzetet.

Az ópályi polgármester több százmillió forint EU-s pénzre pályázott volna, de a falu többsége elutasította, nehogy véletlenül jobb legyen a romáknak. A polgármester végül meg is bukott.

2,1 milliárd forintból számolnák fel a szegénytelepet, cserelakást azonban csak azoknak ajánlanak, akiknek nincs közmű-tartozásuk. Nekik viszont újra szegénytelepeken kellene élniük.

Hét éve húzódó ügy végére kerül pont, amelyben a minisztérium is ludas.

Hiába lenne mindenki számára előnyös a roma közösségek integrációja, ma már alig látni erre szándékot. A roma érdekképviseletet régóta rabul ejtette a hatalom. Hiába mondogatják a szakemberek, hogy ebből katasztrófa lesz, mindenki csak megúszni akar.

Újabb kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarországgal szemben.

Az elmúlt évtizedekben tömegesen küldték kisegítő iskolákba a roma fiatalokat a pedagógiai szakszolgálatok, mondván, hogy értelmi fogyatékosok. Pedig egy részük egyáltalán nem az. Ezt idén márciustól már bírósági ítélet is kimondja.

Leckét évekig nem kaptak, mert úgysem tudják megcsinálni, a farsangi bálba nem engedték be őket, osztálykiránduláson sem voltak soha, ahogy az iskolai úszásoktatásból is kimaradtak. Ezt állították a bíróság előtt tett tanúvallomásukban azok a gyöngyöspatai fiatalok, akiket szegregáltan oktatott a helyi általános iskola. Kártérítést szeretnének a szerintük meghiúsult jövőjükért.

A bíróság kimondta az ítéletet: a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat hibázott.

Minden, szegregált osztályban töltött tanév után 500 ezret akarnak, fejenként.

Havas Gábor szociológus beszél arról, hogyan készül a kormány külön iskolákba terelni a cigány fiatalokat.